2026. szeptember 28. hétfő | Szeged
☀23°C EUR396,45 USD370,11 KÖZPONTI HIRDETÉSEK
Kiss János — Wikimedia Commons ÉVFORDULóK

Augusztus 13. a szegedi közművelődési hagyományban egyszerre gyász- és születésnapi alkalom: egymás mellett idézi meg a város szellemi örökségének két, egymástól eltérő pályát befutott alakját. Míg az egyik név a halál évfordulóján kerül a figyelem középpontjába, a másik e napon látta meg a napvilágot, s mindkettő a magyar tudomány és a közélet egy-egy sajátos szeletét gazdagította.

Egy filozófus pályája a szegedi katedrán

Kiss János 1857. november 21-én született, s hosszú, tartalmas életútja 1930. augusztus 13-án zárult le. A filozófia professzoraként a magyar egyetemi oktatás megbecsült tagja volt, aki a tudományos munka mellett egyházi méltóságig is emelkedett: prelátusként a katolikus egyház hazai szellemi életében is nyomot hagyott. Személyében a korabeli magyar értelmiség jellegzetes kettőssége testesült meg: a katedra és a szószék, a tudományos kutatás és az egyházi tanítás egyszerre volt jelen pályáján. A szegedi egyetem polgáraként is a felelősséget, az alapos felkészültséget és a közösség szolgálatát képviselte.

Jedlicska Béla születésnapjára

Ugyanezen a napon, 1860. augusztus 13-án látta meg a napvilágot Jedlicska Béla, akinek élete a jogászi hivatás köré épült. Közjegyzőként és jogászként a magyar jogrend aprólékos, gyakorlati oldalához kötődött: olyan szakterülethez, amely a hétköznapok biztonságát, a szerződések és okiratok rendezett világát hivatott szolgálni. Közjegyzői és jogászi tevékenysége a magyar közigazgatás és magánjog csendes, de nélkülözhetetlen pilléreinek sorába illeszkedik, s éppen ez a hétköznapi megbízhatóság adja pályájának maradandó értékét.

Két nemzedék, két hivatás

A két évforduló találkozása jelképesen mutatja fel a magyar művelődés sokszínűségét: az egyik oldalon a gondolkodás, a metafizika és az egyházi tanítás, a másikon a jogi gyakorlat és a közigazgatás szolgálata áll. Közös bennük, hogy mindketten kiművelt, felelősségteljes szakemberekként gazdagították a korabeli Magyarország szellemi és intézményi életét, s mindketten a kor színvonalán, alapos felkészültséggel töltötték be hivatásukat. Szeged e kettős évfordulóval egyaránt adózhat az elméleti tudás és a gyakorlati hivatásrend előtt.

A város emlékezete

Szeged évforduló-naptára nem csupán kronológiai rend, hanem a helyi emlékezet eleven szövete is, amelyben a nevek és dátumok egy-egy szakma, egy-egy intézmény és közösség történetét idézik fel. Augusztus 13-a így egyszerre szól a filozófusról, aki a katedrán szólaltatta meg a gondolatot, és a közjegyzőről, aki a jogi rendre felügyelt; mindkettő a magyar tudás és közélet maradandó értékeit gyarapította.

Források: Wikidata (CC0 – strukturált adatok) · Wikipédia-szócikkek: Kiss János, Jedlicska Béla — Az összeállítás önálló szerkesztőségi munka az ellenőrzött adatok alapján; a hivatkozott oldalak szövegét nem vettük át.
3,6 (65 értékelés)
Móravárosi rendszeres olvasó portréjaReök-palotai olvasó — a(z) Évfordulók rovat hűséges látogatójaBelvárosi törzs olvasó portréjaRókusi olvasó — a(z) Évfordulók rovat rendszeres látogatójaRókusi aktív olvasó portréja
4 193 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Szeged Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatÉvfordulók
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem375 szó · ≈2 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Két szegedi művészre emlékezünk augusztus 12-én
  2. Sztrájkbizottság alakult a ContiTech szegedi gyárában
  3. Olimpiai bajnokunkat megműtötték: Kihagyja a vb-t és Eb-t
  4. Harmadfokúra emelik a hőségriasztást szombattól
  5. Vasarely 120: A tömegkultúra és az op-art géniusza ma is aktuális

A Szeged Blog Évfordulók rovatában az elmúlt 30 napban 23 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

⭐ 3,6 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Szegedről — időtálló alapok

SZÍNHÁZ

A Szegedi Nemzeti Színház

A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.

MÚZEUM

A Móra Ferenc Múzeum

A múzeum rendszeres gyűjtőmunkája 1888-ban indult, és elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől, amelyet az 1879-es árvízkatasztrófa után adományoztak Szegednek. Régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye a Dél-Alföld legjelentősebb közgyűjteménye.

PIAC

A Mars téri piac

Szeged központi piaca eredetileg a mai Széchenyi téren működött, a 19. században azonban a város szélén fekvő Mars tér is piachellyé vált, majd átvette a főszerepet. Ma a régió legnagyobb piaca: a standokon a fűszerpaprika mellett a hajnalban kifogott tiszai hal is megjelenik.

Rovatok