ÉVFORDULÓK
A naptár lapja ma, kétezer-huszonhat október huszonnyolcadikán ismét az emlékezés napjává válik, amikor Szeged, és vele együtt az egész ország, felidézi azoknak a kivételes személyiségeknek az életútját és munkásságát, akik maradandót alkottak a magyar kultúra és művészet területén. Ezen a napon három olyan művészre és alkotóra gondolunk, akiknek sorsa valamilyen módon ehhez a dátumhoz kötődik, és akiknek öröksége ma is élénken hat a közösségi emlékezetben.
Közülük is kiemelkedik Kassai Ilona, a magyar szinkronszínészet egyik meghatározó alakja, akinek halála óta éppen egy esztendő telt el. Az ezerkilencszázhuszonnyolc július nyolcadikán született művész, aki kétezer-huszonöt október huszonnyolcadikán hunyt el, kilencvennyolc éve született, és pályafutása során számtalan karakternek kölcsönözte jellegzetes hangját, ezzel generációk számára vált felejthetetlenné. Munkássága nem csupán a színházi és filmes világban, hanem a mindennapok részévé vált szinkronizált alkotásokon keresztül is mély nyomot hagyott. Az ő emléke ma is élénken él, hiszen hangja, intonációja és karaktereinek megformálása a magyar kulturális örökség szerves részévé vált.
Ugyancsak október huszonnyolcadikához kötődik Ördögh Szilveszter, az újságíró, fordító és író születésnapja. Ő ezerkilencszáznegyvennyolc október huszonnyolcadikán látta meg a napvilágot, így ma hetvennyolc éve született. Munkássága során jelentősen hozzájárult a magyar irodalmi élethez, gondolatai és írásai révén formálta a közbeszédet és gazdagította a kulturális palettát. Bár kétezer-hét november tizenhatodikán, tizenkilenc éve hunyt el, szellemi öröksége, fordításai és saját művei ma is aktuálisak, és folyamatosan párbeszédre hívnak.
Ezen a napon emlékezünk Varga Mátyásra is, a színházi díszlettervezőre, lakberendezőre és színházi látványtervezőre, aki kétezer-kettő október huszonnyolcadikán hunyt el, huszonnégy éve. Az ezerkilencszáztíz december elsején született művész száztizenhat éve született, és munkásságával alapjaiban határozta meg a magyar színházi látványvilágot. Az ő keze nyomán született díszletek és terek nem csupán funkcionálisak voltak, hanem önálló műalkotásokként is megállták a helyüket, hozzájárulva az előadások mélységéhez és hangulatához. A lakberendezés területén is maradandót alkotott, ezzel is bizonyítva sokoldalúságát és tehetségét.
Szeged, mint a kultúra és a művészetek városa, különösen fontosnak tartja az emlékezés kultúrájának ápolását. Azok a személyiségek, akiknek életútja és munkássága ezen a napon összefonódik, mindannyian hozzájárultak ahhoz a szellemi gazdagsághoz, amely ma is meghatározza közösségünket. Az évfordulók nem csupán a múltra való visszatekintés alkalmai, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy újraértékeljük és továbbvigyük azokat az értékeket, amelyeket ezek a kiváló emberek képviseltek. Az ő emlékük, művészetük és gondolataik inspirációt nyújtanak a jelen és a jövő generációi számára, emlékeztetve minket arra, hogy a valódi örökség az, ami időtálló és folyamatosan képes megújulni a befogadók szívében és elméjében.
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatÉvfordulók
- Megjelenés
- Terjedelem426 szó · ≈2 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Szeged: Húsz éve hunyt el Gregor József
- Szeged – Ferenczy Lajos születésnapján
- Szeged emlékezik: Komor István születésének századik évfordulója
- Szeged: Bánffy Béla születésének százkilencvenötödik évfordulója
- Szeged: Henry VI és Körmendi János évfordulói
A Szeged Blog Évfordulók rovatában az elmúlt 30 napban 24 cikk jelent meg.
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Fogadalmi templom
A Magyarok Nagyasszonya-székesegyház — a szegedi dóm — neoromán stílusban, 1913 és 1930 között épült az 1879-es árvíz után tett fogadalom nyomán. Nyolcvanegy méteres tornyaival az ország egyik legmagasabb temploma, a Dóm tér pedig a nyári játékok színpada.
Az 1879-es nagyárvíz és a körutas város
A Tisza 1879. március 12-én hajnalban törte át a töltést; a mintegy 75 ezres városból alig néhány ház maradt épen. Az újjáépítést Lechner Lajos tervezte — a mai körutas-sugárutas szerkezet ekkor született, és a támogató fővárosok nevét ma is őrzik a körutak: Londoni, Brüsszeli, Párizsi.
A Szegedi Tudományegyetem gyökerei
Az SZTE jogelődje az a kolozsvári jezsuita kollégium, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem 1581. május 12-i alapítólevele hívott életre; az egyetem szenátusa 2007-ben mondta ki hivatalosan ezt a jogfolytonosságot. Az intézmény 1921-ben költözött Szegedre.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.