FOCI
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A FIFA döntése értelmében 48 csapatosra bővítették a labdarúgó-világbajnokságot.
- A 10 afrikai válogatottból 9 jutott tovább a csoportkörből, csak Tunézia esett ki.
- Az ázsiai konföderáció 9 csapatából mindössze Japán és Ausztrália tudott továbbjutni.
- Az észak-amerikai házigazdák (USA, Mexikó, Kanada) sikeresen vették az első akadályt.
- Európából 16 résztvevőből 3 esett ki, a 32 között több rangadó is lesz, például Franciaország-Svédország.
A lényeg röviden:
- A FIFA 48 csapatosra bővítette a világbajnokságot, ami jelentősen átalakította a csoportkör erőviszonyait.
- Afrika 10 válogatottjából 9 jutott tovább, míg Ázsia 9 csapatából mindössze Japán és Ausztrália lépett a következő körbe, jelentős pont- és gólkülönbség-hátránnyal.
- Az európai csapatok közül 3 búcsúzott, de a kieséses szakaszban már a 32 között több rangadó várható (pl. Franciaország-Svédország, Portugália-Horvátország), ami korai kieséseket eredményezhet.
A labdarúgás globális terjeszkedésének jegyében a FIFA meghozta a történelmi döntést, miszerint a világbajnokság mezőnyét 48 csapatosra bővíti. Ezzel a lépéssel több kontinens, különösen Afrika és Ázsia, jelentős számú plusz kvótához jutott. Bár a bővítés megítélése előzetesen sem volt egységes, a csoportkör első tapasztalatai már megmutatták, hogy a felduzzasztott mezőny hogyan is viselkedik élesben, és mennyire befolyásolja a kontinensek relatív erejét.
A három észak-amerikai társrendező, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada egyaránt sikerrel vette az első akadályt, és továbbjutott a csoportkörből. A térség többi, selejtezőn kijutó csapata – Curacao, Panama és Haiti – azonban csoportutolsóként búcsúzott a tornától. Curacao egyedüliként szerzett pontot, Ecuador ellen játszott 0-0-s döntetlent. Jamaica szintén ott lehetett volna a világbajnokságon, ám az interkontinentális pótselejtezőn Kongó ejtette ki. Afrika a 4 plusz kvótának köszönhetően összesen 10 csapattal képviseltette magát a vébén, és rendkívül sikeresen teljesített: kilenc válogatott jutott tovább a csoportkörből. Algéria, Dél-Afrika, Ghána, Elefántcsontpart, Egyiptom, Kongói DK, Marokkó, Szenegál és Zöld-foki Köztársaság is a 32 közé került, igaz, egyikük sem csoportelsőként. Egyedül Tunézia esett ki, ezzel Afrika lett a bővítés legnagyobb nyertese az első kör alapján.
Ázsia mélyrepülése és Óceánia helyzete
A FIFA négy plusz kvótát biztosított Ázsiának is, amit egy interkontinentális pótselejtezővel tovább bővítettek, ahol Irak Bolíviát búcsúztatta. Így összesen 9 ázsiai csapat indult a tornán, azonban ez a bővítés az eredmények tükrében egyáltalán nem tűnt indokoltnak. A kilenc résztvevőből mindössze Japán és az ázsiai konföderációhoz csatlakozó Ausztrália tudott továbbjutni. Dél-Korea és Irán csoportharmadikként esett ki, amihez hozzájárult a „bizarr Algéria-Ausztria meccs” is. Csoportutolsóként búcsúzott Irak, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán. Ez az öt csapat összesen mindössze 3 pontot szerzett, és összgólkülönbségük aggasztóan alacsony, -33 lett.
Óceánia is kapott egy fix helyet, ami gyakorlatilag Új-Zélandot illeti meg, mivel Ausztrália az ázsiai selejtezőkön vesz részt. Új-Zéland csoportutolsóként esett ki egyetlen szerzett ponttal. Az Óceániának járó interkontinentális pótselejtezős helyen Új-Kaledónia indult, de az első körben kikapott Jamaicától.
Európa helyzete és a várható rangadók
Európa mindössze 3 plusz helyet kapott a korábbiakhoz képest, így 13 helyett 16 válogatott képviselte a kontinenst. Az eredmények alapján ez a szám alacsonynak tűnhet, hiszen az európai csapatok hagyományosan felülreprezentáltak a világbajnokságok végjátékaiban. A 16 résztvevőből Csehország, Skócia és Törökország búcsúzott már a csoportkörben, annak ellenére, hogy egyiküknek sem volt európai riválisa a csoportjában. Skócia a dánokat megelőzve lett csoportelső a selejtezőcsoportjában, míg Csehország és Törökország pótselejtezőn jutott ki a tornára.
A kieséses szakaszban azonnal megkezdődnek a nagy rangadók a sorsolás miatt: a 32 között Franciaország-Svédország, Portugália-Horvátország és Spanyolország-Ausztria mérkőzésekre kerül sor. Ráadásul az utóbbi kettő győztese egymással találkozik a következő fordulóban, de a 16 között akár egy német-francia összecsapás is összejöhet. Érdekes történelmi visszautalás, hogy a ’82-es „gyalázatos gijóni szégyenben” Ausztria még elkövető, Algéria pedig áldozat volt. Most, a jelenlegi tornán, a forrás szerint ők ketten „közösen ejtették ki Iránt”.
Elemzés: Mi várható a jövőben?
A 48 csapatos világbajnokság első csoportköre vegyes képet mutat a FIFA bővítési stratégiájának sikerességéről. Míg az afrikai konföderáció egyértelműen bizonyította, hogy megérdemelte a megnövelt kvótát – a 9 továbbjutó csapat erős érv a döntés mellett –, addig Ázsia esetében a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. A 9 csapatból mindössze kettő jutott tovább, és az öt csoportutolsó válogatott összesen szerzett 3 pontja, valamint a -33-as gólkülönbség súlyos minőségi problémákra utal. Ez azt sugallja, hogy a puszta kvótaszám növelése nem feltétlenül eredményez versenyképesség-növekedést, és a bővítés esetleg felhígíthatja a torna színvonalát, ha nem párosul a fejlődő régiókban a labdarúgás minőségi ugrásával.
Európa viszonylag szerény plusz helyet kapott, ami a hagyományos erőviszonyok és a várt rangadók számát tekintve kérdéseket vet fel. A korai szakaszban megrendezésre kerülő, nagy európai válogatottak közötti összecsapások, mint a Franciaország-Svédország vagy a Portugália-Horvátország, azt jelentik, hogy a kontinens erősségei hamar elkezdik egymást kiütni, csökkentve ezzel a végső szakaszban az európai dominanciát. A bővítés célja a labdarúgás globálisabbá tétele volt, és bár Afrika esetében ez sikeresnek tűnik, Ázsia példája felhívja a figyelmet arra, hogy a mennyiségi növekedés önmagában nem garantálja a minőségi fejlődést. A FIFA-nak a jövőben érdemes lesz alaposan elemeznie a mostani tapasztalatokat, hogy a világbajnokság vonzerejét és színvonalát egyaránt megőrizze.
Gyakori kérdések
Hány afrikai csapat jutott tovább a csoportkörből?
Melyik kontinens teljesített a leggyengébben a bővítés után?
Hány európai csapat búcsúzott a csoportkörben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatFoci
- Megjelenés
- Terjedelem843 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Yamal magabiztos: Spanyolország nem fél a franciáktól
A spanyol válogatott magabiztosan várja a francia elődöntőt. Lamine Yamal szerint a franciáknak kell…
Curacao történelmet írt, Németország hengerelt a vb-n
Németország 7-1-re győzte le Curacaót a vb-n. A karibi szigetország történelmet írt, első gólját sze…
Pécsi Ármin berobbant az osztrák élvonalba: 35 lövés sem
Pécsi Ármin, a Liverpooltól kölcsönvett magyar kapus kiválóan debütált a Hartbergben a Salzburg elle…
Messi zseniális, de a könnyei nem a futballról szóltak
Lionel Messi három góllal nyitotta hatodik világbajnokságát, beállítva Klose rekordját, de a meccs u…
Infantino: Jöhet a 64 csapatos foci-vb?
Gianni Infantino, a FIFA elnöke 64 csapatos labdarúgó-világbajnokságot javasol a globális részvétel …
Vb-sokk: A favoritok is megizzadnak, Koeman máris célkeresztben
A világbajnokság legutóbbi játéknapján meglepő eredmények születtek: Németország kiütéssel nyert, de…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Az ország legnagyobb szabadtéri színpada
A Szegedi Szabadtéri Játékok 1931 óta a Dóm téren zajlik, amelynek területét gyakran hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. 1994 óta minden nyáron mobil nézőteret építenek a tér kockakövére, majd a szezon végén elbontják.
A REÖK-palota — a szegedi szecesszió csúcspontja
A Magyar Ede tervezte palota 1906–1907-ben épült Reök Iván vízépítő mérnök megrendelésére, a Magyar Ede téren. Homlokzatát végig szobrászati elemek borítják. Az épület századik születésnapján, 2007-ben nyílt meg benne a Regionális Összművészeti Központ.
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.