KöZéLET
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Július 1-jén lépett életbe az egyszer használatos műanyag poharak forgalmazásának tilalma Magyarországon.
- A tilalom a 2021-es kormányrendeleten alapul, és a 10 tömegszázaléknál több műanyagot tartalmazó poharakra is vonatkozik.
- A vendéglátóhelyek a meglévő készleteiket még kiadhatják, de utána csak többször használatos vagy kevesebb mint 10% műanyagot tartalmazó papírpoharakat adhatnak.
- A Magyar Vendéglátók Ipartestülete korábban halasztást és a polipropilén poharak kivételként való kezelését kérte Kapitány István és Gajdos László miniszterektől.
- A kormány egy június 29-i módosításban engedélyezte a 10 tömegszázaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó poharak használatát.
A lényeg röviden:
- Július 1-jén életbe lépett az egyszer használatos műanyag poharak forgalmazásának tilalma Magyarországon, a 2021-es rendelet értelmében.
- A tilalom a 10 tömegszázaléknál több műanyagot tartalmazó poharakra és fedelekre vonatkozik, de a vendéglátóhelyek meglévő készleteiket még felhasználhatják.
- A kormány a Magyar Vendéglátók Ipartestületének kérésére egy június 29-i módosításban engedélyezte a 10 tömegszázaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó poharak használatát.
Július elsején, a korábban elfogadott kormányrendelet értelmében, életbe lépett az egyszer használatos műanyag poharak forgalomba hozatalának tilalma Magyarországon. A döntés jelentős változást hoz a vendéglátóipar és a fogyasztók számára, miközben a fenntarthatósági célokat szolgálja. A rendelet a műanyagtartalomra vonatkozó szigorú szabályokat vezet be, de némi rugalmasságot is biztosít a piaci szereplőknek.
Szigorúbb szabályok július 1-től
A tilalom, mely a 2021-es rendelet alapján lépett hatályba, betiltja az eldobható műanyag poharak és a 10 tömegszázalékot meghaladó mértékű műanyag bevonatú papírpoharak, valamint ezek fedeleinek forgalomba hozatalát. Ez a rendelkezés közvetlenül érinti a vendéglátóhelyeket és a kereskedőket, akiknek új beszerzési stratégiákat kell kialakítaniuk. Fontos kivétel, hogy a vendéglátóhelyeken még meglévő készletek felhasználhatók, így egy átmeneti időszakban még találkozhatunk a régi típusú poharakkal. A készletek kifogyása után azonban már kizárólag többször használatos edények, illetve olyan papírpoharak adhatók ki, amelyek kevesebb mint tízszázaléknyi műanyagot tartalmaznak. Ez a lépés összhangban van a nemzetközi környezetvédelmi törekvésekkel, melyek a műanyagszennyezés csökkentésére irányulnak.
Iparági egyeztetések és kompromisszumok
A rendelet életbe lépését már többször elhalasztották, jelezve az iparágra gyakorolt potenciális hatásokat és a szükséges felkészülési időt. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete június elején ismételten halasztást kért, és tárgyalásokat sürgetett Kapitány István gazdasági miniszterrel, valamint Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel. Az ipartestület különösen a polipropilén-poharak kivételként való kezelését szorgalmazta, mivel ezeket nélkülözhetetlennek ítélik a vendéglátásban, különösen az elvitelre kért, esetenként meleg italok felszolgálásakor. A kormány figyelembe vette a felmerült aggályokat, és egy június 29-i, a Magyar Közlönyben megjelent módosításban engedélyezte a 10 tömegszázaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó, egyéb anyagból készült poharak használatát. Ez a kompromisszumos megoldás lehetőséget biztosít az iparágnak, hogy fenntarthatóbb alternatívákra váltson, miközben minimalizálja az, drasztikus működési nehézségeket.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A rendelet bevezetése jelentős kihívások elé állítja a vendéglátóipart. A többször használatos poharakra való átállás beruházásokat igényelhet, például mosogatási kapacitás bővítését vagy betétdíjas rendszerek kiépítését. A kevesebb mint 10% műanyagot tartalmazó papírpoharak beszerzése, bár lehetséges, szintén új logisztikai és költségszempontokat vet fel. A fogyasztók számára is változást jelent a megszokott rutinban: a kávézókban és büfékben egyre gyakrabban találkozhatnak majd betétdíjas rendszerekkel, vagy saját bögre használatára ösztönözhetik őket. A cél azonban egyértelmű: a környezeti terhelés csökkentése és a hulladékmennyiség minimalizálása. Ez a lépés rávilágít arra, hogy a gazdasági és környezetvédelmi szempontok összehangolása folyamatos párbeszédet és rugalmasságot igényel a jogalkotók és az iparág szereplői részéről egyaránt.
Gyakori kérdések
Milyen poharakat tilos július 1-jétől forgalomba hozni?
Milyen kivételek vonatkoznak a tilalomra?
Milyen szerepe volt a Magyar Vendéglátók Ipartestületének a rendelet kapcsán?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem634 szó · ≈3 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Duna: Történelmi mélyponton a vízszint, vízhiány délen
A tartós hőség és aszály miatt Szerbiában és Boszniában kritikus a vízellátás, több helyen korlátozá…
MCC: A beszélgetés művészete és a tapintat ereje a jövőért
Az MCC Vezetőképző Akadémiájának igazgatója szerint a beszélgetés művészete kulcsfontosságú a jövő v…
Telefonhívás mentett életet: krízishelyzet Hőgyészen
Egy 19 éves fiatalember akart leugrani egy 40 méteres kéményről Hőgyészen. Hegedűs Bálint rendőr őrn…
Új miniszteri biztosok a közmédia és az egészségügy élén
A Magyar Közlönyben megjelent kinevezések alapján új miniszteri biztosok felelnek a közmédia megújít…
Klíma a társasházban: Hőségriadóban is szigorú szabályok
A hőhullámok idején kiéleződik a klímakérdés a társasházakban. Szilber Szilvia ingatlankezelő szerin…
Elévülés: Hiába a szerződés, a Kúria szerint a törvény az úr!
A Kúria megerősítette: az elévülési szabályokat nem írhatják felül szerződéses megállapodások. Tudja…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Fogadalmi templom
A Magyarok Nagyasszonya-székesegyház — a szegedi dóm — neoromán stílusban, 1913 és 1930 között épült az 1879-es árvíz után tett fogadalom nyomán. Nyolcvanegy méteres tornyaival az ország egyik legmagasabb temploma, a Dóm tér pedig a nyári játékok színpada.
Az 1879-es nagyárvíz és a körutas város
A Tisza 1879. március 12-én hajnalban törte át a töltést; a mintegy 75 ezres városból alig néhány ház maradt épen. Az újjáépítést Lechner Lajos tervezte — a mai körutas-sugárutas szerkezet ekkor született, és a támogató fővárosok nevét ma is őrzik a körutak: Londoni, Brüsszeli, Párizsi.
A Szegedi Tudományegyetem gyökerei
Az SZTE jogelődje az a kolozsvári jezsuita kollégium, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem 1581. május 12-i alapítólevele hívott életre; az egyetem szenátusa 2007-ben mondta ki hivatalosan ezt a jogfolytonosságot. Az intézmény 1921-ben költözött Szegedre.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Szegedről és Szegednek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Csongrád-Csanád vármegyei olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.