GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Magyarország külkereskedelmi aktívuma 2026 júniusában elérte az 1,305 milliárd eurót.
- Az egyenleg 519 millió euróval javult az előző év azonos időszakához képest.
- A kivitel értéke 14,9 milliárd euró, a behozatalé 13,6 milliárd euró volt júniusban.
- A forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva egyaránt 12 százalékkal erősödött.
- Az Európai Unió tagállamaival folytatott kereskedelemben 1599 millió eurós aktívum keletkezett.
A lényeg röviden:
- Magyarország külkereskedelmi aktívuma 2026 júniusában elérte az 1,305 milliárd eurót a KSH adatai alapján.
- Az egyenleg 519 millió euróval javult az előző év azonos időszakához képest, miközben a forint 12%-ot erősödött az euróhoz és dollárhoz mérten.
- A gépek és szállítóeszközök exportja 15%-kal nőtt, az EU-val folytatott kereskedelemben pedig 1599 millió eurós aktívum keletkezett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett gyorstájékoztatója szerint Magyarország külkereskedelmi aktívuma 2026 júniusában 1305 millió eurót tett ki. Ez a kimagasló eredmény 519 millió euróval felülmúlja az egy évvel korábbi időszakban mért egyenleget, jelezve a magyar gazdaság exportteljesítményének erősödését. Júniusban a kivitel értéke elérte a 14,9 milliárd eurót (5288 milliárd forint), míg a behozatal 13,6 milliárd euró (4826 milliárd forint) volt. Euróban kifejezve az export értéke 21 százalékkal, az importé 18 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Milyen tényezők befolyásolták a júniusi külkereskedelmi aktívumot?
A júniusi külkereskedelmi aktívumot több tényező együttes hatása befolyásolta, melyek közül kiemelkedik a kivitel volumenének 8,7 százalékos, a behozatalénak pedig 6,5 százalékos növekedése az előző év azonos időszakához képest. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 2,2 százalékkal, a behozatalé 0,9 százalékkal emelkedett. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel volumene 6,8 százalékkal, az onnan érkező behozatalé pedig 3,4 százalékkal nőtt, ami jelentős, 1599 millió eurós termék-külkereskedelmi aktívumot eredményezett ebben a viszonylatban, 568 millió euróval javulva a 2025. júniusi adathoz képest. A teljes export 73 százalékát, az import 68 százalékát bonyolítottuk le az EU-val. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 11 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal nőtt, azonban ez a szegmens 49 millió euróval romló, 294 millió eurós passzívumot mutatott.
Az árufőcsoportok tekintetében a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 15 százalékkal, importvolumene 9,6 százalékkal bővült, ami a teljes export volumennövekedését 8,5 százalékponttal, a behozatalét 4,5 százalékponttal erősítette. A feldolgozott termékek exportja 3,2 százalékkal, importja 8,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az energiahordozók exportvolumene 31 százalékkal, importvolumene pedig 15 százalékkal csökkent, ami negatívan, 1,2, illetve 1,3 százalékponttal lassította a teljes forgalom növekedését. Az élelmiszerek, italok és dohányáruk kivitelének volumene 7,3 százalékkal, behozatalé 1,6 százalékkal nőtt.
Hogyan változott a forint árfolyama és a cserearány?
A forint árfolyama jelentősen, az euróhoz és a dollárhoz mérten egyaránt 12 százalékkal erősödött júniusban, ami hozzájárult a külkereskedelmi mérleg javulásához és az importköltségek mérsékléséhez. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,1 százalékkal, a behozatalban 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos havihoz viszonyítva. Ennek eredményeként a cserearány 0,5 százalékkal javult, ami azt jelenti, hogy az exportált termékekért cserébe több importterméket tudott az ország beszerezni, növelve a reáljövedelmet és a vásárlóerőt.
Milyen trendeket jelez az év első felének teljesítménye?
Az év első felének adatai, a január-júniusi időszakban elért 81,2 milliárd eurós (30 204 milliárd forint) kivitel és 76,2 milliárd eurós (28 331 milliárd forint) behozatal, egyértelműen pozitív trendet mutatnak a magyar gazdaság külső egyensúlyában. A hónapokon át tartó aktívum és a forint stabilizálódása arra utal, hogy a magyar export képes volt alkalmazkodni a globális gazdasági kihívásokhoz, és versenyképes maradt. Különösen a gépek és szállítóeszközök dinamikus növekedése emeli ki a magyar ipar strukturális erejét. Ez a folyamat hosszú távon hozzájárulhat az inflációs nyomás enyhítéséhez, a külső finanszírozási képesség javításához és a gazdasági növekedés fenntartásához. Az elemzés arra enged következtetni, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége növekszik, de a külső piacok diverzifikálása és az EU-n kívüli kereskedelem egyenlegének javítása továbbra is kulcsfontosságú feladat marad a fenntartható növekedés érdekében.
Gyakori kérdések
Mennyi volt Magyarország külkereskedelmi aktívuma 2026 júniusában?
Mennyivel javult a külkereskedelmi egyenleg az előző évhez képest?
Mekkora volt a kivitel és a behozatal értéke 2026 júniusában?
Hogyan változott a forint árfolyama az euróhoz és dollárhoz képest?
Mely árufőcsoportok exportvolumene nőtt a leginkább?
Hogyan alakult az energiahordozók külkereskedelme júniusban?
Mekkora volt a külkereskedelmi aktívum az Európai Unió tagállamaival?
Mennyi volt a kivitel és a behozatal értéke az év első felében?
Milyen arányban zajlott az EU-val a teljes export és import?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem799 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Paks: Apadó Duna miatt csökkent a 2. blokk teljesítménye
- EU elfogadta az MI-szabályozás módosítását: új határidők
- Sztrájkbizottság alakult a ContiTech szegedi gyárában
- Elektrifikációs fordulat az EU-ban: versenyképesség
- Magyar Péter 15 óránál többet beszélt: Két és fél hónap
A Szeged Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Szegedi Nemzeti Színház
A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.
A Móra Ferenc Múzeum
A múzeum rendszeres gyűjtőmunkája 1888-ban indult, és elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől, amelyet az 1879-es árvízkatasztrófa után adományoztak Szegednek. Régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye a Dél-Alföld legjelentősebb közgyűjteménye.
A Mars téri piac
Szeged központi piaca eredetileg a mai Széchenyi téren működött, a 19. században azonban a város szélén fekvő Mars tér is piachellyé vált, majd átvette a főszerepet. Ma a régió legnagyobb piaca: a standokon a fűszerpaprika mellett a hajnalban kifogott tiszai hal is megjelenik.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Pontos, alapos elemzés. Csongrád-Csanád vármegyei olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Szegeden vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.