INNOVáCIó
- Három magyar kutatócsoport kapott támogatást a HUN-REN és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közös pályázatán.
- A Global Seed Funds program a nemzetközi kutatási együttműködések legkorábbi szakaszát segíti elő, utazások és workshopok finanszírozásával.
- A nyertes projektek a csillagászat, a nukleáris energetika és az XR-alapú edzőrendszerek területét fedik le.
- Ez az első alkalom, hogy HUN-REN kutatók dedikált MIT–HUN-REN programban vehetnek részt, amely 23 országot tömörít.
- A kezdeményezés célja a hazai kutatás nemzetközi szintű beágyazottságának és színvonalának emelése.
- A HUN-REN és az MIT közös Global Seed Funds pályázatán három magyar kutatócsoport nyert támogatást a nemzetközi együttműködések elindítására.
- A projektek a Tejútrendszer nehéz elemeinek eredetét, a jövő nukleáris reaktorainak automatizálását és az XR-alapú edzőrendszerek pontosságát vizsgálják.
- A kezdeményezés Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a hazai kutatás nemzetköziesítésében és színvonalának emelésében.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT), a világ egyik vezető technológiai kutatóintézete és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közös Global Seed Funds pályázatán három hazai kutatócsoport jutott támogatáshoz. A program, amely a nemzetközi kutatási együttműködések legkorábbi szakaszát hivatott támogatni, olyan lehetőségeket teremt, mint a kutatói utazások, workshopok és szakmai találkozók finanszírozása, elősegítve a tartós tudományos kapcsolatok kiépítését a résztvevő országok között. Ez a mostani pályázati kör különösen fontos, mivel ez az első alkalom, hogy a HUN-REN kutatói dedikált MIT–HUN-REN programban vehettek részt.
A Global Seed Funds egy szűk nemzetközi körben működő kezdeményezés, amelyben világszerte 23 ország, Európából pedig Magyarországgal együtt tíz vesz részt. Az első közös ciklusban hat pályázat érkezett be, melyek közül három kapott anyagi támogatást. A nyertes témák diverzitása jól mutatja a program kiterjedtségét és a potenciális hatását. Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója kiemelte, hogy a Seed Fund legfőbb értéke abban rejlik, hogy elindítja az együttműködést olyan kutatócsoportok között, amelyek közös munkájából hosszabb távon nagyobb tudományos vagy technológiai programok nőhetnek ki. Az MIT nem kész témákat keres, hanem olyan innovatív kutatási ötleteket, amelyek az ottani kutatók számára is érdekesek, újak és világszínvonalúak.
A Tejútrendszer titkaitól a reaktorok biztonságáig
Az egyik támogatott projekt a Tejútrendszer kémiai múltjának egyik nyitott kérdésével foglalkozik: honnan származnak azok az elemek, amelyek a vasnál nehezebbek, de az aranynál, ólomnál vagy uránnál könnyebbek. Maria Lugaro és Marco Pignatari, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói ezeknek az úgynevezett „könnyű” nehéz elemeknek az eredetét vizsgálják. Ide tartozik például a stroncium, a cirkónium, a molibdén, az ezüst és a palládium. Ezek az elemek már a korai univerzumban is jelen voltak, de pontos keletkezési mechanizmusuk – azaz, hogy milyen csillagtípusok vagy csillagrobbanások állnak mögöttük – továbbra is vitatott. A kutatók az egyes elemképző folyamatok egyedi „ujjlenyomatait” keresik, amelyeket a csillagok nagy felbontású spektrumából olvashatnak ki. Az együttműködésben Anna Frebel professzor MIT-s kutatócsoportja biztosítja a megfigyelési adatokat, lehetővé téve a magyar kutatók csillagfejlődési és nukleoszintézis-modelljeinek összevetését valós elemgyakorisági adatokkal.
A második projekt a jövő nukleáris rendszereinek biztonságos automatizálására fókuszál. Ványi András Szabolcs és Böröczki Zoltán István, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói olyan reaktorfizikai modellek megteremtésén dolgoznak, amelyek pontosabban írják le a reaktorban zajló folyamatokat. Ez különösen a fejlesztés alatt álló kis moduláris reaktorok (SMR) esetében lehet kulcsfontosságú, ahol az autonóm működés fokozatos fejlődési irányt jelent. A kutatás technikai magja a neutronfluxus térbeli és időbeli változásainak vizsgálata, különösen a reaktor teljesítményváltozásakor. Ehhez multipont kinetikai módszert, nagy pontosságú Monte Carlo-számításokat és kutatóreaktoron végzett méréseket használnak. A módszer validálásához az MIT MGEP szubkritikus rendszerét, valamint a budapesti Kutatóreaktort és a BME Oktatóreaktort is bevonják. A 20 hónapos projekt keretében hangsúlyos szerepet kap a hallgatói munka, az utazás és a tapasztalatcsere, így a fiatal kutatói generáció nemzetközi beágyazódása is biztosított.
A harmadik támogatott terület az XR-technológiák, azaz a virtuális és kiterjesztett valóság fejlesztését célozza. Toka László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi tanára, a HUN-REN–BME Felhőalkalmazások Kutatócsoportjának tagja azt a problémát vizsgálja, hogy a digitális kép akadozása vagy késése milyen kellemetlen érzést (szédülést, fejfájást) okozhat. Az XR-alapú edzőrendszereknél kulcskérdés a digitális visszajelzés pontossága, melyet vívók bevonásával elemeznek, ahol a reakcióidő és a mozdulatpontosság különösen fontos.
Nemzetközi siker és a hazai kutatás jövője
A HUN-REN vezérigazgatója, Jakab Roland szerint a program a nemzetköziesítés egyik legfontosabb eszköze. Az ilyen típusú együttműködések közvetlenül kapcsolják össze a magyar kutatócsoportokat a nemzetközi élvonal kutatóival, infrastruktúrájával és módszertanával. Ez hosszú távon nemcsak publikációkban és közös pályázatokban nyilvánulhat meg, hanem abban is, hogy a magyar kutatási hálózat vonzóbbá válik külföldön dolgozó kutatók, fiatal szakemberek és új kutatási irányok számára. A mostani siker tehát túlmutat a három konkrét projekt eredményein; stratégiai jelentőséggel bír a hazai tudomány egészére nézve.
Az, hogy a Massachusetts Institute of Technology, a világ egyik legelismertebb tudományos fellegvára magyar kutatási ötletekben lát potenciált, önmagában is hatalmas elismerés. Ez a Global Seed Funds program nem csupán pénzügyi támogatást nyújt, hanem egy olyan minőségi pecsétet is, amely megerősíti a hazai tudományos munka színvonalát és innovatív erejét. A szerkesztőségünk is hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú, magas szintű nemzetközi együttműködések elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország ne csak felzárkózzon, hanem aktívan hozzájáruljon a globális tudományos fejlődéshez. Különösen örömteli, hogy a projektek a tudományterületek széles spektrumát ölelik fel, a fundamentális asztrofizikától a jövő energetikai megoldásain át a modern digitális technológiákig. Ez a sokszínűség és a fiatal kutatók bevonása biztosítja, hogy a megszerzett tudás és tapasztalat hosszú távon is megtermékenyítően hasson a hazai tudományos életre, hozzájárulva a kategóriánkban is gyakran megjelenő innovációkhoz és technológiai áttörésekhez.
Gyakori kérdések
Mely intézmények indították a közös pályázatot?
Milyen témákban nyertek támogatást a magyar kutatócsoportok?
Mi a Global Seed Funds program célja?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatInnováció
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem981 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Rotovill: 2,5 milliárdos beruházás pörgeti Szeged gazdaságát
A Rotovill Zrt. 2,5 milliárd forintos székházberuházása Szegeden megduplázza a cég kapacitását, erős…
Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint az AI forradalmasítja az ötletgenerálást, de Európa l…
Drónok és műholdak segítik a Csongrád-Csanád vármegyei erdőket
Csongrád-Csanádban drónok és műholdak forradalmasítják az erdőgazdálkodást. A DALERD Zrt. Csongrádi …
Robotforradalom Szegeden: 2 év alatt 25%-os termelékenységnövelés
Szegedi gyárakban robbanásszerűen terjed a robotika: 2 év alatt 18-25%-kal nőtt a termelékenység, a …
Szeged az AI központja: Kutatás, üzlet, nemzetközi figyelem
Szeged a mesterséges intelligencia (AI) regionális központjává nőtte ki magát Magyarországon, az egy…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Magyarország első egyeteme
A Szegedi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Szeged 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Szegedi Nemzeti Színház és a Reök-palota lendületét.
A Reök-kerámia otthona
A Reök Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Szegeden alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Reök Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Csongrád-Csanád vármegyei olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Szegeden vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.