2026. október 4. vasárnap | Szeged
☀23°C EUR396,45 USD370,11 KÖZPONTI HIRDETÉSEK
Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés – Országos politika | Szeged ORSZáGOS POLITIKA

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Megszűnik a kancellári rendszer a magyar szakképzésben, egyszemélyi vezetés váltja fel.
  • A változások a következő tanévtől léphetnek életbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint.
  • A cél a szakképzési centrumok működésének szakmaiságának és átláthatóságának erősítése.
  • Az intézkedés Lannert Judit miniszter és Naderi Zsuzsanna államtitkár egyeztetése után született.
  • A fejlesztésekhez uniós forrásokat is felhasználnak, a regionális gazdaság igényeihez igazodva.

A lényeg röviden:

  • A szakképzésben megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés váltja fel a következő tanévtől.
  • Az intézkedés célja a szakmaiság, átláthatóság és felelős gazdálkodás erősítése a szakképzési centrumokban.
  • A változásokhoz uniós fejlesztési forrásokat is felhasználnak, a regionális gazdasági igényekre fókuszálva.

A magyar szakképzés jövőjéről és következő tanév feladatairól egyeztetett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár. A miniszter Facebook-bejegyzése szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a szakképzési rendszer stabil alapokon nyugszik, így nem „felforgatásra, hanem átgondolt fejlesztésekre van szükség”. Ennek a megújítási folyamatnak a központi eleme az irányítási rendszer átalakítása, amely a következő tanévtől már érvénybe is léphet a tárcavezető ígérete szerint.

A kancellári rendszer vége: miért épp most?

A szakképzésben eddig működő kettős vezetési modell, a kancellári rendszer megszűnésével a szakképzési centrumok (SZC) élére egyszemélyi vezető kerül. A kancellári rendszer 2014-ben, a felsőoktatásban jelent meg először, majd később a szakképzésben is bevezették azzal a céllal, hogy a gazdasági és adminisztratív feladatokat elkülönítsék a szakmai irányítástól, növelve ezzel az intézmények hatékonyságát és gazdálkodási fegyelmét. Az akkori elképzelések szerint a kancellárok a gazdasági vezetői kompetenciájukkal, a főigazgatók pedig a szakmai vezetésért feleltek.

Lannert miniszter bejegyzése szerint az intézkedés legfőbb célja, hogy az SZC-k működése „még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és helyi gazdaság érdekeit”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a korábbi rendszerben talán nem mindig sikerült maradéktalanul érvényesíteni ezeket az elveket, vagy legalábbis a tapasztalatok alapján egy új megközelítésre van szükség. Az egyszemélyi vezetés bevezetésével várhatóan egyszerűsödik a döntéshozatali mechanizmus, és egyértelműbbé válnak a felelősségi körök.

Fókuszban a szakmaiság és regionális igények

Az irányítási modellváltás mellett a minisztérium célja a szakképzési centrumok, a duális partnerségek és régiófejlesztési célokkal összhangban álló együttműködések további erősítése. A duális képzés, amelyben a diákok a tanintézmény mellett vállalati környezetben is gyakorlati tapasztalatokat szereznek, kulcsfontosságú a munkaerőpiaci igények kielégítésében. Ennek bővítése és hatékonyságának növelése elengedhetetlen a fiatalok versenyképességéhez.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy a rendelkezésre álló és felszabaduló uniós fejlesztési forrásokat hosszú távú stratégiai célok mentén használják fel. Ez különösen fontos, hiszen az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek modernizálását, a digitális készségek fejlesztését és zöld átálláshoz szükséges kompetenciák elsajátítását. Az európai források célzott felhasználása hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok olyan tudást és készségeket szerezzenek, amelyekkel sikeresen boldogulhatnak mind állampolgárként, mind a munka világában.

Elemzés: Mit jelent a változás a gyakorlatban?

A kancellári rendszer megszüntetése és egyszemélyi vezetés bevezetése a szakképzésben jelentős paradigmaváltást jelez. Bár a minisztérium a szakmaiság és átláthatóság erősítését hangsúlyozza, a gyakorlatban ez a változás számos lehetőséget és kihívást is rejt magában. Pozitívumként említhető, hogy az egyszemélyi vezetés gyorsabb és rugalmasabb döntéshozatalt tesz lehetővé, ami különösen fontos a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás szempontjából. A felelősség egy kézben összpontosul, ami elméletileg növelheti az elszámoltathatóságot és csökkentheti a korábbi kettős rendszerben esetlegesen felmerülő belső feszültségeket a gazdasági és szakmai vezetés között.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egyetlen vezető képes-e egyszerre hatékonyan ellátni mind a komplex szakmai, mind a gazdasági-adminisztratív feladatokat. A „politikamentes” működés ígérete ambiciózus, hiszen egy állami fenntartású intézmény vezetőjének kinevezése mindig hordoz magában politikai felhangokat. A változás hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen lesz a megfelelő kompetenciákkal rendelkező, stabil vezetők kiválasztása, akik valóban képesek a helyi gazdasági szereplőkkel és munkáltatókkal hatékonyan együttműködni. Fontos, hogy a kormány ezen lépése ne csupán adminisztratív átalakítás legyen, hanem valóban a minőségi képzés és diákok jövőbeni boldogulásának szolgálatába álljon.

Naderi államtitkár kérése, miszerint a következő tanévet is a megszokott szakmai elkötelezettséggel készítsék elő, és változások bevezetése során is emberségesen és együttműködve dolgozzanak, kulcsfontosságú a zökkenőmentes átálláshoz. A szakképzés jövője szempontjából meghatározó lesz, hogy a most bejelentett elvek hogyan valósulnak meg a mindennapi gyakorlatban, és mennyire sikerül érdemben erősíteni a szakképzés presztízsét és hatékonyságát Magyarországon.

Gyakori kérdések

Mi szűnik meg pontosan a szakképzésben?
A szakképzésben eddig működő kettős vezetési modell, az úgynevezett kancellári rendszer szűnik meg, amelyben a gazdasági és adminisztratív feladatok elkülönültek a szakmai irányítástól.
Milyen irányítási modell váltja fel a kancellári rendszert?
A kancellári rendszert egyszemélyi vezetés váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a szakképzési centrumok élére egyetlen vezető kerül, aki mind a szakmai, mind a gazdasági feladatokért felel.
Milyen célokat szolgál az új irányítási rendszer bevezetése?
Az intézkedés célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, politikamentesen, átláthatóan és felelős gazdálkodás mellett szolgálja a tanulók és helyi gazdaság érdekeit, valamint erősítse a duális képzéseket és regionális együttműködéseket.

3,5 (20 értékelés)
Szeged-környéki visszatérő olvasó portréjaRókusi olvasó — a(z) Országos politika rovat visszatérő látogatójaTarjáni elkötelezett olvasó portréjaÚjszegedi olvasó — a(z) Országos politika rovat visszatérő látogatójaÚjszegedi aktív olvasó portréja
3 191 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Szeged Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

⭐ 3,5 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Szegedről — időtálló alapok

HUNGARIKUM

A szegedi téliszalámi

A PICK téliszalámi a hungarikumok gyűjteményének agrár- és élelmiszergazdasági kategóriájában szerepel. Készítése évszázados hagyományra épül, és a szegedi élelmiszeripar egyik nemzetközileg is ismert védjegye.

SZÍNHÁZ

A Szegedi Nemzeti Színház

A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.

MÚZEUM

A Móra Ferenc Múzeum

A múzeum rendszeres gyűjtőmunkája 1888-ban indult, és elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől, amelyet az 1879-es árvízkatasztrófa után adományoztak Szegednek. Régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye a Dél-Alföld legjelentősebb közgyűjteménye.

Rovatok