ÉVFORDULóK
Augusztus 13. a szegedi közművelődési hagyományban egyszerre gyász- és születésnapi alkalom: egymás mellett idézi meg a város szellemi örökségének két, egymástól eltérő pályát befutott alakját. Míg az egyik név a halál évfordulóján kerül a figyelem középpontjába, a másik e napon látta meg a napvilágot, s mindkettő a magyar tudomány és a közélet egy-egy sajátos szeletét gazdagította.
Egy filozófus pályája a szegedi katedrán
Kiss János 1857. november 21-én született, s hosszú, tartalmas életútja 1930. augusztus 13-án zárult le. A filozófia professzoraként a magyar egyetemi oktatás megbecsült tagja volt, aki a tudományos munka mellett egyházi méltóságig is emelkedett: prelátusként a katolikus egyház hazai szellemi életében is nyomot hagyott. Személyében a korabeli magyar értelmiség jellegzetes kettőssége testesült meg: a katedra és a szószék, a tudományos kutatás és az egyházi tanítás egyszerre volt jelen pályáján. A szegedi egyetem polgáraként is a felelősséget, az alapos felkészültséget és a közösség szolgálatát képviselte.
Jedlicska Béla születésnapjára
Ugyanezen a napon, 1860. augusztus 13-án látta meg a napvilágot Jedlicska Béla, akinek élete a jogászi hivatás köré épült. Közjegyzőként és jogászként a magyar jogrend aprólékos, gyakorlati oldalához kötődött: olyan szakterülethez, amely a hétköznapok biztonságát, a szerződések és okiratok rendezett világát hivatott szolgálni. Közjegyzői és jogászi tevékenysége a magyar közigazgatás és magánjog csendes, de nélkülözhetetlen pilléreinek sorába illeszkedik, s éppen ez a hétköznapi megbízhatóság adja pályájának maradandó értékét.
Két nemzedék, két hivatás
A két évforduló találkozása jelképesen mutatja fel a magyar művelődés sokszínűségét: az egyik oldalon a gondolkodás, a metafizika és az egyházi tanítás, a másikon a jogi gyakorlat és a közigazgatás szolgálata áll. Közös bennük, hogy mindketten kiművelt, felelősségteljes szakemberekként gazdagították a korabeli Magyarország szellemi és intézményi életét, s mindketten a kor színvonalán, alapos felkészültséggel töltötték be hivatásukat. Szeged e kettős évfordulóval egyaránt adózhat az elméleti tudás és a gyakorlati hivatásrend előtt.
A város emlékezete
Szeged évforduló-naptára nem csupán kronológiai rend, hanem a helyi emlékezet eleven szövete is, amelyben a nevek és dátumok egy-egy szakma, egy-egy intézmény és közösség történetét idézik fel. Augusztus 13-a így egyszerre szól a filozófusról, aki a katedrán szólaltatta meg a gondolatot, és a közjegyzőről, aki a jogi rendre felügyelt; mindkettő a magyar tudás és közélet maradandó értékeit gyarapította.
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatÉvfordulók
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem375 szó · ≈2 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Két szegedi művészre emlékezünk augusztus 12-én
- Sztrájkbizottság alakult a ContiTech szegedi gyárában
- Olimpiai bajnokunkat megműtötték: Kihagyja a vb-t és Eb-t
- Harmadfokúra emelik a hőségriasztást szombattól
- Vasarely 120: A tömegkultúra és az op-art géniusza ma is aktuális
A Szeged Blog Évfordulók rovatában az elmúlt 30 napban 23 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Szeged emlékezik: Komor István és Altorjay István halálának évfordulóján
Szeptember negyedike a szegedi emlékezet naptárában két kivételes személyiség, Komor István színházi…
Szeged emlékezik: Horváth István Károly és Jobba Gabi
Augusztus huszonkilencedike a szegedi emlékezet naptárában két kivételes személyiség távozásának nap…
Szeged emlékezik: Kolosváry Gábor születésének 125. évfordulója
Augusztus tizennyolcadika ismét egy olyan nap Szegeden, amikor a város múltjának és jelenének kiemel…
Szeged: Apáthy István halálának évfordulója
Szeptember huszonhetedike a szegedi emlékezet naptárában Apáthy István, a sokoldalú politikus, anató…
Szeged szülötte: százhatvan éve született Tokácsli Lajos
Augusztus 14-én született Tokácsli Lajos festőművész, akinek pályája a Tisza-parti város kulturális …
Szeged: Szeptember 16. – Joachim Ferenc és a város emlékezete
Szeptember tizenhatodika Szeged történetében több jelentős évfordulót is tartogat, emlékeztetve mink…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Szegedi Nemzeti Színház
A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.
A Móra Ferenc Múzeum
A múzeum rendszeres gyűjtőmunkája 1888-ban indult, és elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől, amelyet az 1879-es árvízkatasztrófa után adományoztak Szegednek. Régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye a Dél-Alföld legjelentősebb közgyűjteménye.
A Mars téri piac
Szeged központi piaca eredetileg a mai Széchenyi téren működött, a 19. században azonban a város szélén fekvő Mars tér is piachellyé vált, majd átvette a főszerepet. Ma a régió legnagyobb piaca: a standokon a fűszerpaprika mellett a hajnalban kifogott tiszai hal is megjelenik.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Szegedről és Szegednek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Pontos, alapos elemzés. Csongrád-Csanád vármegyei olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.