2026. szeptember 29. kedd | Szeged
☀23°C EUR396,45 USD370,11 KÖZPONTI HIRDETÉSEK

Szeptember 29-e Szeged városának emlékezetében mindig is különleges helyet foglalt el, hiszen ezen a napon több olyan személyiségre is emlékezhetünk, akik életükkel és munkásságukkal hozzájárultak a város szellemi és kulturális gazdagságához. A mai napon születettek és az ezen a napon elhunytak egyaránt felidézik a múltat, és emlékeztetnek bennünket arra, hogy a város történetét nem csupán események, hanem az itt élő és alkotó emberek sorsa is alakítja. Különösen igaz ez Szivessy Tibor építészmérnök esetében, akinek születésnapja ma van.

Szivessy Tibor, aki 1884. szeptember 29-én látta meg a napvilágot, építészmérnökként tevékenykedett. Az építészet, mint művészeti és mérnöki diszciplína, alapvetően formálja egy város arculatát, meghatározza annak karakterét és funkcióját. Az épületek nem csupán falak és tetők, hanem a múlt tanúi, a jelen keretei és a jövő alapjai. Egy építész munkája generációkon átívelő örökséget teremt, amely nap mint nap körülvesz bennünket, és csendesen mesél a korról, amelyben született. Szivessy Tibor életútja és szakmai tevékenysége is ezt a maradandó értéket képviseli, hozzájárulva Szeged épített örökségének gazdagításához. Az ő születésnapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk a városi tér és az emberi alkotóerő kapcsolatáról.

A mai napon azonban nem csupán Szivessy Tibor születésnapjára emlékezhetünk. Szeptember 29-én látta meg a napvilágot Bán Noémi is, aki egyetemi oktatóként a tudomány és az oktatás területén hagyott mély nyomot. Az egyetemi oktatók munkája a jövő generációinak formálásában, a tudás átadásában és a kritikus gondolkodás fejlesztésében rejlik, ami elengedhetetlen egy város szellemi fejlődéséhez. Szintén ezen a napon született Kalmár Márton szobrász, akinek művészete a háromdimenziós formák nyelvén szólalt meg, gazdagítva a város köztéri művészetét és esztétikai élményeit. Egy szobrász alkotásai gyakran válnak a városkép szerves részévé, találkozási ponttá, gondolkodásra késztető jelképpé. Végül, de nem utolsósorban, Kukovetz Anna festőművész is szeptember 29-én született. A festészet révén a színek és formák világában fejezte ki magát, hozzájárulva Szeged művészeti életének sokszínűségéhez és gazdagságához. Az ő munkássága is emlékeztet bennünket a művészet erejére, amely képes megragadni a pillanatot, kifejezni az emberi érzéseket és gondolatokat.

A mai nap azonban nem csak születésnapokról szól. Szeptember 29-én hunyt el Juhász Kálmán, aki egyháztörténészként, teológusként és katolikus papként szolgálta közösségét és a tudományt. Az egyháztörténet kutatása, a teológiai gondolkodás és a papi hivatás mind olyan területek, amelyek mélyen gyökereznek a közösségi életben és a szellemi hagyományokban. Az ő emléke is arra hívja fel a figyelmet, hogy a város története nem csupán a világi, hanem a spirituális és intellektuális örökség összefonódásából is épül. Juhász Kálmán életműve a hit, a tudás és a szolgálat hármasságában mutat példát, hozzájárulva Szeged szellemi és erkölcsi alapjainak erősítéséhez.

Ezek a szeptember 29-i évfordulók – a születések és az elhunytak emléke – együttesen rajzolják ki azt a gazdag és sokszínű örökséget, amelyet Szeged városa magáénak tudhat. Az építész, az egyetemi oktató, a szobrász, a festőművész és az egyháztörténész, teológus, katolikus pap mindannyian a maguk területén tettek maradandót, hozzájárulva ahhoz, hogy Szeged ne csak egy földrajzi hely, hanem egy élő, fejlődő közösség legyen, melynek identitását az itt élt és alkotott emberek sorsa formálja. Az emlékezés nem csupán a múlt tiszteletben tartása, hanem a jelen megértésének és a jövő építésének alapja is. Az évfordulók alkalmat adnak arra, hogy felidézzük ezeket a személyiségeket, és elgondolkodjunk azon, hogyan épül fel egy város kollektív emlékezete, és hogyan őrizzük meg azt a sokszínűséget, amely Szegedet egyedivé teszi.

Források: Wikidata (CC0 – strukturált adatok) · Wikipédia-szócikkek: Bán Noémi, Szivessy Tibor, Kalmár Márton, Kukovetz Anna, Juhász Kálmán · Borítókép: illusztráció (Szeged — illusztráció) — a képen NEM a megemlékezett személy látható. Fotó: Tibor Szabo / Pexels — Az összeállítás önálló szerkesztőségi munka az ellenőrzött adatok alapján; a hivatkozott oldalak szövegét nem vettük át.
4,6 (129 értékelés)
Belvárosi régi olvasó portréjaReök-palotai olvasó — a(z) Évfordulók rovat visszatérő látogatójaÚjszegedi aktív olvasó portréjaAlsóvárosi olvasó — a(z) Évfordulók rovat rendszeres látogatójaAlsóvárosi hűséges olvasó portréja
4 416 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Szeged Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatÉvfordulók
  • Megjelenés
  • Terjedelem578 szó · ≈3 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Szeged: Apáthy István halálának évfordulója
  2. Szeged emlékezik: Udvari Szabolcs halálának évfordulója
  3. Szeged: Altorjay István és Novák István születésnapján
  4. Szeged: Ruszoly József halálának évfordulója
  5. Vedres István születésnapja Szegeden

A Szeged Blog Évfordulók rovatában az elmúlt 30 napban 22 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

⭐ 4,6 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Szegedről — időtálló alapok

VÁROSKÉP

A Fogadalmi templom

A Magyarok Nagyasszonya-székesegyház — a szegedi dóm — neoromán stílusban, 1913 és 1930 között épült az 1879-es árvíz után tett fogadalom nyomán. Nyolcvanegy méteres tornyaival az ország egyik legmagasabb temploma, a Dóm tér pedig a nyári játékok színpada.

ÚJJÁÉPÍTÉS

Az 1879-es nagyárvíz és a körutas város

A Tisza 1879. március 12-én hajnalban törte át a töltést; a mintegy 75 ezres városból alig néhány ház maradt épen. Az újjáépítést Lechner Lajos tervezte — a mai körutas-sugárutas szerkezet ekkor született, és a támogató fővárosok nevét ma is őrzik a körutak: Londoni, Brüsszeli, Párizsi.

FELSŐOKTATÁS

A Szegedi Tudományegyetem gyökerei

Az SZTE jogelődje az a kolozsvári jezsuita kollégium, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem 1581. május 12-i alapítólevele hívott életre; az egyetem szenátusa 2007-ben mondta ki hivatalosan ezt a jogfolytonosságot. Az intézmény 1921-ben költözött Szegedre.

Rovatok