2026. október 4. vasárnap | Szeged
☀23°C EUR396,45 USD370,11 KÖZPONTI HIRDETÉSEK
Tichy Lajos porcelánszobra gyártásba kerül: Dinamika és művészet – Foci | Szeged FOCI

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A legendás Tichy Lajos focista mozdulatát megörökítő porcelánszobor gyártását határozták el egy magyar porcelángyárban.
  • A tervező célja a statikai segédelemek, mint például a korábbi kisplasztikáknál használt oszlopok elkerülése volt.
  • A szobor a labda és a lábfej találkozásának, a lövés legdinamikusabb pillanatának ábrázolására fókuszál.
  • A művészeti koncepció a Diszkobolosz, azaz a diszkoszvető szobrának művészettörténeti hagyományaira épít.
  • A fejlesztési értekezleten a résztvevők a giccs elkerülésének fontosságát hangsúlyozták, a művészettörténeti kontextusba illeszkedést kiemelve.

A lényeg röviden:

  • Egy magyar porcelángyárban eldőlt Tichy Lajos labdarúgó lövését ábrázoló porcelánszobor gyártása.
  • A tervező a statikai segédelemek elkerülésére törekedett, a lövés legdinamikusabb pillanatát, a labda és lábfej találkozását ábrázolva.
  • A koncepció a Diszkobolosz, a diszkoszvető szobrának művészettörténeti hagyományaiból merít, elkerülve a giccset és emelve a sportművészetet.

A porcelángyárban tartott fejlesztési értekezleten forradalmi döntés született: Tichy Lajos, a „Bomber” néven is ismert labdarúgó zseniális lövésének pillanatát megörökítő porcelánszobor kerül gyártásba. A tervező, a jelenlévő igazgató helyettesének és a csoportvezetőnek magyarázva, kiemelte a projekt legfőbb célját: olyan alkotást létrehozni, amely statikai segédelemek nélkül is stabil marad, és hitelesen adja vissza a mozdulat dinamizmusát. Külön hangsúlyozta, hogy a labda és a lábfej találkozásának pillanata az egyetlen megoldás, mert „nem rakhatom külön oszlopra a nyavalyás labdát”.

A múlt hibáiból tanulva: a statika művészete

A tervezési folyamat során kulcsfontosságú volt a korábbi tapasztalatok figyelembe vétele. A fejlesztési értekezleten felmerült egy korábbi kisplasztika esete, amely bár „eladás szempontjából… sikeres termék volt, legalábbis a belső piacon”, mégis jelentős szakmai kritikát kapott. Ez a „szökellő paripa figura” statikailag csak úgy volt megoldható, hogy „hasának alját megtámasztották egy kisebb oszloppal”. A tervező „emelt hangon” érvelt, hogy hiába volt a ló festve, az oszlop pedig „meghagyva fehér mázasan”, a tartóelem létezése elkerülhetetlenné tette a „szerencsétlen ló nyársra húzva” érzetét. Ezt a hibát kívánták mindenáron elkerülni Tichy Lajos szobránál, ezért a lövés pillanata, amikor a labda és a lábfej találkozik, vált az alkotás alapjává.

A művész nem csupán a statikai kihívásokra fókuszált, hanem a mozdulat metaforikus erejére is. Mint elmondta, a „legdinamikusabb mozdulat egyszerre a porcelán mozdulatlanságába van zárva”, ami önmagában is mélyebb értelmet ad az alkotásnak. Nyugodt hangon folytatta a részletek elemzését, ceruzájával a rajzon illusztrálva, hogy a „jobb lábas lövésről” van szó, ahol az „ellentétes kar szinte nyújtva a váll magasságában” helyezkedik el. Ez a kéztartás nemcsak a valós játékosnak, hanem a szobornak is „egyensúlyt biztosít”, míg az alátámasztást a „térdben kissé hajlított bal láb” adja. Az iparművészek csoportvezetője hozzáfűzte, hogy a „nyújtott kéz által asszociált mozdulat” művészettörténeti szempontból sem elhanyagolható.

Művészettörténeti ihlet és a giccs elkerülése

A koncepciót tovább erősítette a művészettörténeti háttér. A diavetítőn bemutatták a diszkoszvető szobrát, a Diszkoboloszt, mint inspirációt. A cél az emberi test szépségének és a mozdulat tökéletességének felmutatása volt. A helyettes igazgató, Valika, még a nagytárgyalóba beeső délelőtti napfény miatt is behúzatta a függönyt, hogy a diavetítő fényereje jobban érvényesüljön. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a dísztárgyak készítése nem lehet „céltalanul vagy ötletszerűen”, mert az „színtiszta giccs”. Ehelyett „bele kell illeszkednie a művészettörténet nagy áramába”. Ebben a kontextusban Tichy Lajos lendülő bal karja egyértelműen a diszkoszvető mozdulatát idézi, emelve az alkotás művészi értékét.

Elemzés: Sport és művészet párbeszéde

A Tichy Lajos porcelánszobor gyártásba kerülése több szempontból is figyelemre méltó esemény. Nem csupán egy legendás sportoló emléke előtt tiszteleg, hanem egyben példát is mutat arra, hogyan emelhető ki a sport mozdulatainak művészi értéke a giccs és az egyszerű szuvenír kategóriájából. Az iparművészek és a gyár vezetőségének elkötelezettsége a statikai tökéletesség és a művészettörténeti kontextus iránt azt sugallja, hogy egy olyan alkotás születik, amely nemcsak a sportrajongók, hanem a művészetkedvelők számára is értéket képvisel. A „dinamikus mozdulat a porcelán mozdulatlanságába zárva” gondolata túlmutat a puszta ábrázoláson, mélyebb gondolati síkra emeli a művet, párbeszédet teremtve a fizikai teljesítmény és az örök esztétikum között. Ez a megközelítés rávilágít, hogy a sportban rejlő szépség és erő hogyan válhat klasszikus művészeti alkotás tárgyává, a Diszkobolosz örök érvényű üzenetét modern kontextusba helyezve.

Az efféle projektek hozzájárulnak a sportolók kulturális örökségének gazdagításához, túlmutatva a pillanatnyi sikereken és a stadionok falain. A Tichy-szobor esete azt is megmutatja, hogy a magyar iparművészet képes magas szintű, komplex problémákat megoldó, esztétikailag igényes alkotásokat létrehozni, amelyek egyszerre tisztelegnek a múlt előtt és mutatnak utat a jövő felé. A gondos tervezés, a szakmai alázat és a művészeti elmélyülés garancia arra, hogy az elkészült porcelánfigura valóban méltó lesz a „Bomber” emlékéhez és a magyar iparművészet hírnevéhez.

Gyakori kérdések

Ki Tichy Lajos, akinek a szobrát elkészítik?
Tichy Lajos egy legendás magyar labdarúgó volt, akit „Bomber” becenéven is ismertek, és a magyar sporttörténet egyik ikonikus alakja.
Miért különleges a szobor statikai megoldása?
A tervező a korábbi kritikákat figyelembe véve, mint a ló figura alátámasztó oszlopa, célul tűzte ki, hogy a szobor statikai segédelemek nélkül is stabil legyen, a lövés pillanatának precíz ábrázolásával.
Milyen művészettörténeti inspirációt használtak fel a tervezés során?
A tervezők a Diszkobolosz, azaz a diszkoszvető szobrának mozdulatát és az emberi test szépségét felmutató hagyományát vették alapul, hogy a Tichy-szobor is beleilleszkedjen a művészettörténet nagy áramába és elkerülje a giccset.

Forrás: 24.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,4 (108 értékelés)
Csongrád-Csanád vármegyei elkötelezett olvasó portréjaSzeged-környéki olvasó — a(z) Foci rovat hűséges látogatójaSzegedi hűséges olvasó portréjaÚjszegedi visszatérő olvasó portréjaReök-palotai olvasó — a(z) Foci rovat rendszeres látogatója
3 782 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Szeged Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatFoci
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem837 szó · ≈4 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Történelmi gólzápor a vb-n: Messi, Mbappé és Haaland is 7 gólnál
  2. Vasas és Kisvárda felkészülési sikerei: fordítás és büntetőhiba
  3. Ancelotti: Új ciklus indul a brazil válogatottnál
  4. Ronaldo: Ez az utolsó világbajnokságom, élvezni akarom
  5. Norvégia nyakán a teher: Haalandék megtörik a titkos favoritok
HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

⭐ 3,4 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Szegedről — időtálló alapok

SZÍNHÁZ

Az ország legnagyobb szabadtéri színpada

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1931 óta a Dóm téren zajlik, amelynek területét gyakran hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. 1994 óta minden nyáron mobil nézőteret építenek a tér kockakövére, majd a szezon végén elbontják.

ÉPÍTÉSZET

A REÖK-palota — a szegedi szecesszió csúcspontja

A Magyar Ede tervezte palota 1906–1907-ben épült Reök Iván vízépítő mérnök megrendelésére, a Magyar Ede téren. Homlokzatát végig szobrászati elemek borítják. Az épület századik születésnapján, 2007-ben nyílt meg benne a Regionális Összművészeti Központ.

HUNGARIKUM

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.

Rovatok