HELYI éRTéK
- A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) júniusban két jelentős denevérkolóniát fedezett fel Szegeden.
- Az egyik kolónia az SZTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében él, 300 csonkafülű denevérrel.
- Ez a 300 példányos populáció a Dunántúl legnagyobb ismert csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) kolóniája.
- A másik, több mint 900 egyedből álló közönséges denevér (Myotis myotis) kolónia egy szegedi ipari épületben rejtőzik.
- A felfedezések kiemelten fontosak, mivel a közönséges denevér állománya meredeken csökken az EU-ban.
- A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság két új, jelentős denevérkolóniát azonosított Szegeden júniusban, civil segítőkkel együttműködve.
- Az egyik kolónia az SZTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében található 300 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) egyeddel, amely a faj legnagyobb ismert populációja a Dunántúlon.
- A másik felfedezés egy szegedi ipari épületben történt, ahol több mint 900 közönséges denevér (Myotis myotis) talált otthonra, ami különösen fontos, mivel a faj állománya meredeken csökken az EU-ban.
A természetvédelmi szakemberek munkája sosem áll meg, és ez alól a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) tevékenysége sem kivétel. A szervezet munkatársai civil segítőikkel karöltve júniusban az ismert denevérkolóniák rendszeres ellenőrzése mellett újabb populációk felkutatására is hangsúlyt fektettek. Ez a proaktív megközelítés hozott most rendkívüli eredményeket, ugyanis Szeged városában két, eddig ismeretlen, ám annál jelentősebb denevérkolóniára sikerült rábukkanniuk.
Ritka fajok és rejtett otthonok
Az egyik szenzációs felfedezés a Szegedi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének egyik épületéhez köthető, ahol egy 300 példányt számláló csonkafülű denevérkolónia (Myotis emarginatus) éli mindennapjait. A DDNPI honlapján olvasható információk szerint a szakemberek számára kiderült, hogy a kolónia már több éve jelen van az intézmény falai között, ám az ott dolgozók egészen mostanáig nem voltak tudatában annak, hogy a Dunántúl legnagyobb, ritka és védett csonkafülű denevér populációjának adnak otthont. Az Igazgatóság közlése kiemeli, hogy az itt élő denevérek komoly segítséget nyújtanak a szőlőültetvények és a környező kertek biológiai védelmében, természetes úton hozzájárulva a kártevők elleni védekezéshez.
A másik rendkívüli észlelés egy szegedi ipari épületben történt, ahol egy még nagyobb, több mint 900 példányból álló közönséges denevérkolónia (Myotis myotis) rejtőzött. Ez a felfedezés különösen örömteli, tekintettel arra, hogy a közönséges denevér állománya nem csupán Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban is meredeken csökkenő tendenciát mutat. A DDNPI hangsúlyozza, hogy az utóbbi években a Dél-Alföldon is számos, korábban nagyszámú kolónia tűnt el, így ez a mostani észlelés kiemelkedő jelentőséggel bír a faj megőrzése szempontjából.
Aggasztó trendek és a felfedezés jelentősége
A denevérfajok, különösen a közönséges denevér, kritikus helyzetben vannak az élőhelyvesztés, a peszticidek használata és az emberi zavarás miatt. A DDNPI szakemberei, bár sokszor találkoztak már egyes denevérekkel a Tisza-part területén, egész kolóniák felkutatása és azonosítása rendkívül nehéz feladat. A mostani felfedezések rávilágítanak arra, hogy mennyi ismeretlen kincset rejthet még a környezetünk, és mennyire fontos a folyamatos monitoring és a célzott felmérések. A 300 csonkafülű denevér, mint a Dunántúl legnagyobb ismert populációja, és a több mint 900 közönséges denevér egyedből álló kolónia egyaránt megerősíti a régió természetvédelmi értékét és a helyi ökoszisztémák stabilitásában betöltött szerepét.
Elemzés: Miért kulcsfontosságú ez a felfedezés?
Ezek a szegedi denevérkolónia-felfedezések túlmutatnak a puszta biológiai érdekességen; valós, kézzelfogható jelentőséggel bírnak a természetvédelem és az ökológia szempontjából. Az, hogy a Dunántúl legnagyobb csonkafülű denevér kolóniája évekig ismeretlenül élt az SZTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének épületében, rávilágít arra, hogy a denevérpopulációk gyakran észrevétlenül, rejtve élnek környezetünkben, miközben pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. A biológiai védekezésben betöltött szerepük – különösen a szőlőültetvények és kertek esetében – gazdaságilag is értékes, csökkentve a kémiai beavatkozások szükségességét.
A több mint 900 egyedből álló közönséges denevér kolónia megtalálása egy ipari épületben pedig éles kontrasztot mutat a faj Magyarországon és az egész Európai Unióban tapasztalható meredek állománycsökkenésével. Ez a felfedezés nem csupán egy adatpont, hanem reményt adó jel is, hogy megfelelő odafigyeléssel és védelmi intézkedésekkel megállítható, sőt, visszafordítható lehet a negatív trend. A DDNPI proaktív munkája, amely nem csak az ismert helyek ellenőrzésére, hanem új kolóniák felkutatására is kiterjed, kulcsfontosságú. A civil segítők bevonása pedig azt mutatja, hogy a helyi közösségek bekapcsolódása elengedhetetlen a sikeres természetvédelmi munkához. Az ilyen felfedezések megerősítik, hogy Szeged és a Dél-Alföld rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik, amelynek megőrzéséért továbbra is aktívan tenni kell.
Gyakori kérdések
Mely fajok kolóniáit találták meg Szegeden?
Milyen intézményekhez köthetők a felfedezések?
Miért kiemelten fontosak ezek a felfedezések?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHelyi érték
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem764 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Magyar Péter felszólal: Rendkívüli parlamenti ülés jön
Ferrero: Fémdarabok miatt hívják vissza a Nutella muffint
Szegedi közösségi faöntözés: életet adó zöld jövő a városnak
Használtautó-piac: sosem látott roham és minőségi ugrás
Harmadfokúra emelik a hőségriasztást szombattól
A Szeged Blog Helyi érték rovatában az elmúlt 30 napban 3 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Csongrád-Csanád történelmi kincsei: Makó és Szentes öröksége
Csongrád-Csanád vármegye két ikonikus helyszíne, a Makói Nemzeti Emlékhely és a Szentesi vár mutatja…
Háromhavi fizetés egy utazásra: Így nyaraltak a budapestiek
A Budapest Főváros Levéltárának új tárlata bemutatja, hogyan nyaraltak a budapestiek száz éve: a jóm…
Rövidebb nyitvatartás a szegedi Móra Ferenc utcai bérletpénztárban
A szegedi Móra Ferenc utcai bérletpénztár július 8-tól augusztus 28-ig rövidebb nyitvatartással üzem…
Görgey Artúr legendás villája új gazdát keres Visegrádon
Görgey Artúr egykori visegrádi villája, a Vár Kastélyszálló 1,41 milliárd forintért eladó. A 22 lako…
Üzletvezetőt keres a szegedi Oázis Kertészet
Az Oázis Kertészet szegedi üzletébe keres üzletvezetőt, aki kertészeti tapasztalattal és szervezőkés…
Szegedi egyetemi kick-box siker: Két arany, világbajnoki
Két aranyérmet szerzett az SZTE-Szedeák kick-box szakosztály a május 16-i országos bajnokságon, mind…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Szeged 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Szegedi Nemzeti Színház és a Reök-palota lendületét.
A Reök-kerámia otthona
A Reök Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Szegeden alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Reök Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Szegeden született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Szegeden vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.