KULTúRA
- A Szépművészeti Múzeum "Az örökkévalóság megörökítése" című kiállítása az ókori egyiptomi alkotók történetét mutatja be.
- A tárlat a múzeum mintegy 5000 darabos egyiptomi gyűjteményére épül, kiegészítve koppenhágai és torinói műtárgyakkal.
- Sári Zsolt államtitkár kiemelte a "hemut" fogalmát, amely az ókori és modern mesterembereket egyaránt jelenti.
- A kiállítás 2026. október 25-ig látogatható, és modern technológiával (3D animáció, holovetítő) teszi interaktívvá a múltat.
- Baán László főigazgató szerint az Egyiptomi Gyűjtemény a legkedveltebb a magyar látogatók körében.
- A Szépművészeti Múzeum "Az örökkévalóság megörökítése" című tárlata az ókori egyiptomi művészetet és alkotóit mutatja be, tudományos háttérrel.
- A kiállítás a múzeum 5000 darabos egyiptomi gyűjteményére épül, kiegészítve nemzetközi kölcsönzésekkel, és 2026. október 25-ig látogatható.
- Sári Zsolt államtitkár és Baán László főigazgató is kiemelte a kulturális örökség megőrzésének fontosságát, modern technológiai eszközökkel is támogatva az élményt.
Az ókori egyiptomi kultúra mindig is lenyűgözte az emberiséget, különösen az örökkévalóságra törekvés és a mágikus erejű műtárgyak révén. A Szépművészeti Múzeum frissen megnyílt, „Az örökkévalóság megörökítése – Hogyan alkottak az ókori egyiptomi művészek?” című kiállítása éppen ezt a különleges perspektívát helyezi a középpontba. A tárlat célja, hogy az ókori egyiptomi szobrokat, sztéléket, domborműveket és falfestményeket ne csak statikus műtárgyakként mutassa be, hanem a mögöttük álló alkotók, a mesteremberek történetén keresztül tárja fel azokat.
A látogatók betekintést nyerhetnek abba, hogy kik voltak ezek az egyiptomi művészek és kézművesek, milyen anyagokkal dolgoztak, milyen szigorú szabályokat követtek, és melyek voltak azok az örökkévalóságot szimbolizáló motívumok, amelyeket műveiken megörökítettek. A kiállítás rendkívül gazdag anyagot vonultat fel, amelyen keresztül megfigyelhetők a munkavégzés nyomai, a javítások, a hibák, valamint az átalakításra vagy újrafelhasználásra utaló részletek, ezáltal is közelebb hozva a múltat a jelenhez.
Az alkotók világa és a tudomány szerepe
A kiállítás elsősorban a Szépművészeti Múzeum impozáns egyiptomi gyűjteményére épül, amely mintegy 5000 darabot számlál, és ezzel a legnagyobb ilyen kollekció Magyarországon. Ezt a gazdag anyagot kiegészítik a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio gyűjteményeiből érkezett kiemelkedő műtárgyak, amelyek tovább árnyalják az ókori egyiptomi művészet sokszínűségét.
A tárgyak mögött rejlő történetek feltárásában kulcsszerepet játszottak az egyiptológiai kutatások, valamint az OMRRK – a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum közös restaurálási és raktározási központja – és az Egyiptomi Gyűjtemény hosszú éveken át végzett anyagvizsgálatai. Ezek a tudományos munkák tették lehetővé, hogy a kiállítás a nagyközönség számára eddig kevéssé ismert részleteket is bemutasson, rávilágítva az alkotói folyamatok komplexitására és az ókori technológia fejlettségére.
Hemutok tegnap és ma: a közösségi teljesítmény
A tárlat megnyitóján beszédet mondott Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára. Beszédében kiemelte, hogy a kiállítás már a címével is nagyot mer mondani, hiszen a hivatás lényege a maradandó megörökítése és átadása a jövő generációinak. Az államtitkár egyetlen egyiptomi szót emelt ki a tárlattal kapcsolatban: a „hemut” kifejezést. Ez a szó egybefoglalja az ókori mesterembereket, legyenek azok szobrászok, festők, fémművészek vagy ékszerkészítők.
Sári Zsolt hangsúlyozta, hogy „a kultúra nem néhány kiválasztott kiváltsága, hanem közösségi teljesítmény.” Hozzátette, hogy manapság is rengeteg „hemut” létezik, akik között megtalálhatók a restaurátorok, muzeológusok és gyűjteménykezelők, akik a modern korban biztosítják a kulturális örökség megőrzését és bemutatását. Szintén köszöntőt mondott Baán László, a múzeum főigazgatója, aki szerint „Az Egyiptomi Gyűjteményünk a magyar látogatók számára a legkedvesebb, leglátogatottabb gyűjtemény,” és a frissen nyílt tárlat egy sokkal unikálisabb élményt nyújt az állandó kiállítás mellett.
Unikális élmény 5000 tárgy között
A kiállítás a modern technológia segítségével is igyekszik elmélyíteni a látogatói élményt. Látható többek között egy koporsó 3D-s animációja, illetve holovetítő segítségével rekonstruálják egy szobor elkészítésének feltételezett fázisait. Ezek az innovatív megoldások interaktív módon teszik érthetővé és átélhetővé az ókori alkotási folyamatokat, hidat képezve a múlt és a jelen között. A tárlat kurátorai Kóthay Katalin Anna, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője és Kevély Flóra Judit, a múzeum Egyiptomi Gyűjteményének munkatársa, akik aprólékos munkával állították össze ezt a rendkívüli bemutatót.
Elemzés: Az örökkévalóság üzenete a modern korban
A Szépművészeti Múzeum új egyiptomi kiállítása több mint egyszerű műtárgy-bemutató; valójában egy mélyreható kulturális párbeszéd az évezredes múlttal. Azáltal, hogy a tárlat az alkotói folyamatokra, a mesteremberekre és a mögöttes tudományos munkára fókuszál, átlép a puszta esztétikai élményen, és valós kontextusba helyezi az ókori civilizáció alkotásait. Sári Zsolt államtitkár „hemut” fogalmának kiemelése, és annak összekapcsolása a mai restaurátorokkal és muzeológusokkal, rendkívül fontos üzenetet hordoz: a kulturális örökség megőrzése és átadása folyamatos, generációkon átívelő közösségi feladat. Ez a megközelítés rámutat, hogy az ókori egyiptomi művészet nem csupán egy letűnt kor emléke, hanem élő bizonyítéka az emberi kreativitásnak és a tudás felhalmozásának, amely a modern kor tudományos módszereivel és technológiai vívmányaival (mint a 3D animáció és holovetítés) válik igazán hozzáférhetővé és inspirálóvá a mai közönség számára. A kiállítás így nem csak a múltat mutatja be, hanem a jelenkor feladatára is emlékeztet minket: az örökkévalóság megőrzésére.
Gyakori kérdések
Meddig látogatható a Szépművészeti Múzeum új egyiptomi kiállítása?
Milyen egyiptomi szó került kiemelésre a megnyitón, és mit jelent?
Mely nemzetközi gyűjteményekből érkeztek műtárgyak a kiállításra?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem892 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Nagyon erős UV-sugárzás várható: hol kell vigyázni?
Molnár Martin dobogóval és pontokkal zárta a hungaroringi hétvégét
Fesztiválok Szigetszentmiklóson, Tökölön és Ráckevén: vibráló kulturális augusztus
Művészeti oázis Budapest szívében: ingyenes kortárs tárlat a Virág Judit Galériában
Norvégia nyakán a teher: Haalandék megtörik a titkos favoritok
A Szeged Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 14 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Reök-palota: rekordnyár 50+ koncerttel és 12 kiállítással
A Reök-palota rekordnyári programmal készül 2026-ban: június 1. és augusztus 31. között több mint 50…
Csongrád-Csanád kincse: a Móra Ferenc Múzeum új kiállításokkal 2026-ban
A szegedi Móra Ferenc Múzeum a 19. század végi alapítása óta Csongrád-Csanád kulturális kincseit őrz…
Hobo őszinte vallomásai a Kék Cetliben a Művészetek Völgyében
Földes László Hobo lesz a Kék Cetli sorozat következő vendége a Művészetek Völgyében. Július 31-én, …
Szegedi főtér: Építészeti örökség és pezsgő közélet
A szegedi Széchenyi tér, a város építészeti, történelmi és kulturális központja, ahol négy korszak s…
Pesti gettó: Hangok az időutazó emlékezetből
A „Látod?” hangséta egyedülálló módon vezeti végig a résztvevőket a pesti gettó területén. Prokob Bo…
Gettó Balboa: Díjnyertes magyar dokumentumfilm online
Bogdán Árpád díjnyertes Gettó Balboa című dokumentumfilmje ingyenesen nézhető online. A Jeti Mozi és…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Szeged ókeresztény sírkamrái
A szegedi ókeresztény temető (Móra Ferenc Múzeum és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Szeged középkori vára egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Szegedi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Szeged 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Szegedi Nemzeti Színház és a Reök-palota lendületét.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Szegedről és Szegednek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Szegeden vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.