KÖZÉLET
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az ORFK adatai szerint szeptemberben 34 személysérüléses baleset történt mikromobilitási eszközzel, augusztusban 135.
- A KSH augusztusban 136 biciklis, 22 e-kerékpáros és 119 e-rolleres balesetet regisztrált.
- Idén január és augusztus között 656 e-rolleres baleset történt, ami 51%-os növekedés.
- A KSH 2024 januárja óta vezeti az elektromos rollerek és kerékpárok baleseti statisztikáit.
- 1000 járműre vetítve az e-rollerek baleseti kockázata 15-17-szerese a kerékpárokénak.
A lényeg röviden:
- Az ORFK szeptemberben drasztikus csökkenést jelentett a mikromobilitási balesetek számában, míg a KSH augusztusi adatai az e-rollerek és e-kerékpárok baleseti számának növekedését mutatják.
- Az e-rollerek baleseti kockázata 1000 járműre vetítve 15-17-szer magasabb, mint a hagyományos kerékpároké, annak ellenére, hogy jóval kevesebb van belőlük.
- A KSH módszertani korlátokkal dolgozott (becsült járműállomány, nem korrigált futásteljesítmény és látencia), de az adatok nagyságrendi aránytalanságot mutatnak, és felhívják a figyelmet a közlekedésbiztonsági kihívásra.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által közzétett adatok különös anomáliát mutattak a mikromobilitási eszközökkel kapcsolatos balesetek terén: szeptemberre mindössze 34 személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetet jelentettek, ami drasztikus csökkenés az augusztusi rekordnak számító 135 esethez képest. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, augusztusi adatai részletesebb képet festenek a különböző kétkerekű járművek baleseti gyakoriságáról.
Fontos különbséget tenni a két intézmény statisztikái között: az ORFK a mikromobilitási eszközökről általánosan, míg a KSH kifejezetten motoros rollerekről készít kimutatást, utóbbi egy szűkebb járműcsoportot ölel fel. Az ORFK definíciója szerint mikromobilitási eszköznek azok az elsősorban elektromos meghajtású, kerékpárnak nem minősülő, de a kerékpáros közlekedéshez hasonlóan résztvevő járművek számítanak, amelyeknek nincs ülése (vagy az legfeljebb 540 mm-re állítható le), motorteljesítményük jellemzően 300–1000 W alatti, tervezési sebességük pedig nem haladja meg a 25 km/h-t. Ide tartozik többek között az e-roller, a Segway, az elektromos gördeszka és az egykerekű is.
Hogyan alakultak a baleseti számok 2024-ben?
A KSH adatai szerint a kerékpárosok baleseti statisztikája összességében javult az elmúlt évekhez képest, azonban az elektromos kerékpárok és különösen az e-rollerek vezetői idén jelentősen több balesetet okoztak. Augusztusban 136 személysérüléses biciklis baleset történt, míg az első nyolc hónapban összesen 793, ami éves összehasonlításban 7,5, illetve 6 százalékos csökkenést jelent.
Az e-kerékpáros balesetek száma augusztusban 22 volt, ami 57,1 százalékos növekedés, míg az év első nyolc hónapjában összesen 136 esetet regisztráltak, ez 51 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Az e-rollerek esetében még drámaibb a kép: augusztusban 119 baleset történt (+38,4%), és az év eleje óta (január-augusztus) összesen 656, ami 51 százalékos emelkedést jelent. Összehasonlításképp, a motoros és segédmotoros balesetek terén csak a motorosoknál nőtt év/év alapon a balesetek száma az első nyolc hónapban, míg a KSH 2024 januárja óta vezeti az e-rolleres és elektromos kerékpáros baleseti statisztikákat.
Miért veszélyesebbek az e-rollerek a kerékpároknál?
A becsült járműállományhoz viszonyított baleseti gyakoriság nagyságrendileg 15-17-szerese az e-rollereknek a kerékpárokénál, ami a két eszköz közötti kockázatbeli különbséget szemlélteti. Bár a kerékpáros balesetek száma abszolút értékben jóval magasabb, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a kerékpározás veszélyesebb. Magyarországon a motoros rollerek száma nagyjából 120 ezerre tehető, míg kerékpárból 3,5–4 millió van forgalomban az országban. Az összehasonlíthatóság kedvéért a KSH 1000 járműre vetítve kalkulálta a hivatalosan regisztrált balesetek éves számát.
Az eredmény éles kontrasztot mutat: míg 1000 kerékpárra évente mindössze 0,30–0,34 baleset jut, addig ugyanennyi elektromos rollerre már közel 5,2 baleset. Ez a különbség egy nagyobb tömegre vetítve válik igazán kézzelfoghatóvá: ha 100 ezer kerékpáros közlekedik az utakon, egy teljes év leforgása alatt mindössze 30-34 személysérüléses baleset történik a körükben. Ha viszont ugyanennyi, azaz 100 ezer ember elektromos rollerre pattan, abból a csoportból az év végére már 518-an kerülnek be a rendőrségi jegyzőkönyvekbe és a mentők regiszterébe.
Milyen módszertannal dolgozott a KSH a kockázati elemzésnél?
A KSH a 2024 januárja és 2026 augusztusa közötti, 32 hónapos kumulált adatokra építve készítette a számításokat, évesített havi átlagot képezve és a becsült járműállományhoz viszonyítva. A kalkuláció során az időjárásból fakadó erős szezonalitás kisimítása érdekében a teljes időszakból havi átlagot képeztek, amelyet 12 hónapra vetítve évesítettek, majd ezt viszonyították a szakmai konszenzuson alapuló becsült járműállományhoz (3,5–4 millió kerékpár, illetve 120 ezer motoros roller).
A számításnak természetesen vannak módszertani korlátai. Mivel a magántulajdonú mikromobilitási eszközökről és biciklikről nincs kötelező állami nyilvántartás, a nevezőben szereplő flotta mérete kizárólag becslés. Emellett a statisztika nem korrigálja a két eszköz átlagos futásteljesítményét (megtett kilométerekkel), és nem számol a látenciával – azaz a rendőri intézkedés vagy kórházi ellátás nélkül végződő, kisebb esésekkel sem. Az adatok ezért nem hajszálpontos kockázati valószínűséget, hanem a nagyságrendi aránytalanságokat hivatottak szemléltetni. Kíváncsian várjuk a KSH szeptemberi adatait, amelyeknek elvileg alá kellene támasztaniuk a mikromobilitási eszközök vezetői által okozott személysérüléses balesetek számában az ORFK által jelentett drasztikus esést.
A közlekedésbiztonság és a szabályozás szerepe
Az adatok egyértelműen rámutatnak a motoros rollerek kiemelt baleseti kockázatára, ami nem csupán statisztikai érdekesség, hanem komoly közlekedésbiztonsági kihívás Magyarországon. A különbség a kerékpárokhoz képest nagyságrendi, és rávilágít arra, hogy a gyorsan terjedő mikromobilitási eszközök fokozott figyelmet igényelnek mind a felhasználók, mind a szabályozó szervek részéről. Remélhetőleg a tervezett KRESZ-módosítások javítanak a helyzeten, hozzájárulva a biztonságosabb közlekedéshez. A közlekedési kultúra fejlesztése, a tudatos eszközhasználat, valamint a megfelelő szabályozási keretek megteremtése elengedhetetlen a kockázatok csökkentéséhez, különös tekintettel a járműállomány növekedésére és a városi környezet terheltségére. Az illetékes szerveknek és a közlekedőknek egyaránt körültekintőbben kell eljárniuk, hogy a mikromobilitás előnyei ne járjanak aránytalanul magas biztonsági kockázatokkal.
Gyakori kérdések
Hány személysérüléses baleset történt mikromobilitási eszközökkel szeptemberben az ORFK szerint?
Mi a különbség a KSH és az ORFK baleseti statisztikái között?
Mennyi biciklis baleset történt augusztusban és az év első nyolc hónapjában?
Hány e-rolleres balesetet regisztráltak idén január és augusztus között?
Mi számít mikromobilitási eszköznek az ORFK definíciója szerint?
Mióta vezeti a KSH az e-rolleres baleseti statisztikákat?
Mekkora a motoros rollerek és kerékpárok becsült száma Magyarországon?
Milyen módszertani korlátjai vannak a KSH baleseti kalkulációinak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKözélet
- Megjelenés
- Terjedelem1 142 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Amerikai választás: áttételes hatás a forintra és a hozamokra
- Oscar-díjas rendező kapott magyar állampolgárságot
- Forint: Vegyes mozgás az euró és dollár ellenében csütörtök
- Kolumbia kivonul Budapestről: Bezár a nagykövetség
- A forint 362-nél kapaszkodik, a gazdaság a vártnál gyengébben
A Szeged Blog Közélet rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Rákosszentmihály: Ember mászott vonatra, alig úszta meg
A MÁV vezérigazgatója ismét figyelmeztet a veszélyekre.
Nagyréde: Veszélyes csőre másznak a gyerekek, polgármester int
Nagyréde polgármestere, Siposné Fodor Judit sürgős felhívást tett közzé, miután gyerekek életveszély…
Itt a 2026/2027-es tanév rendjének tervezete: már publikus
Itt a 2026/2027-es tanév rendjének tervezete a legfontosabb dátumokkal. Június 23-ig véleményezhető …
TGM lakása eladó: Az örökösök nem hisznek az emlékszobákban
Eladó Tamás Gáspár Miklós, a rendszerváltozás meghatározó alakjának V. kerületi lakása. Az örökösök …
Duna: Történelmi mélyponton a vízszint, vízhiány délen
A tartós hőség és aszály miatt Szerbiában és Boszniában kritikus a vízellátás, több helyen korlátozá…
Hanula Zsolt: Könyv az álhírek és manipuláció ellen
Hanula Zsolt új könyve, a "Ne higgy ennek a könyvnek!" az Ünnepi Könyvhéten mutatkozott be. A kötet …
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.
A szegedi téliszalámi
A PICK téliszalámi a hungarikumok gyűjteményének agrár- és élelmiszergazdasági kategóriájában szerepel. Készítése évszázados hagyományra épül, és a szegedi élelmiszeripar egyik nemzetközileg is ismert védjegye.
A Szegedi Nemzeti Színház
A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.
Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.