KÜLFÖLD
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Kolumbia elnöke, Abelardo de la Espriella 14 külképviselet, köztük a budapesti nagykövetség bezárását rendelte el.
- A lépést főként költségcsökkentéssel és a diplomáciai hatékonyság növelésével indokolják.
- A magyar Külügyminisztérium előzetesen nem kapott tájékoztatást a döntésről, arról a sajtóból értesült.
- A bezárás nyolc év működés után érinti a budapesti kolumbiai képviseletet, de nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását.
- Európából Magyarország mellett Románia és Csehország nagykövetségeit is bezárja a dél-amerikai ország.
A lényeg röviden:
- Kolumbia elnöke, Abelardo de la Espriella 14 nagykövetség bezárását jelentette be, beleértve a budapesti képviseletet is.
- A döntést a költségek csökkentésével és a diplomáciai hatékonyság növelésével indokolta, de a magyar Külügyminisztérium előzetes tájékoztatás nélkül értesült a lépésről.
- A bezárás, amely nyolc év működés után érinti a budapesti nagykövetséget, súlyos ütést mér a magyar-kolumbiai diplomáciai viszonyra, annak ellenére, hogy a kapcsolatok nem szakadnak meg teljesen.
Szokatlan diplomáciai lépésre szánta el magát a világ egyik legnagyobb olajhatalma, Kolumbia, amelynek elnöke, Abelardo de la Espriella összesen 14 országban rendelte el nagykövetségeinek bezárását. A vasárnap bejelentett döntés Magyarországot is érinti, hiszen a budapesti képviselet is a felszámolandó intézmények listáján szerepel. Az 50 milliós lakosságú dél-amerikai állam vezetője széleskörű magyarázatot adott, kiemelve a diplomáciai kapcsolatok megszüntetését olyan „zsarnokságokkal”, mint Kuba és Nicaragua, de a mélyreható változás másik fő okaként a kiadások csökkentését jelölte meg. A magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a tárca semmilyen előzetes jelzést nem kapott Kolumbia részéről, a hírről ők is a sajtóból értesültek.
Mely országokat érinti a kolumbiai diplomáciai kivonulás?
A kolumbiai elnök által bejelentett döntés 14 országot érint, amelyek közül mindössze három található Európában. A lista alapján Kolumbia budapesti, bukaresti és prágai nagykövetsége is bezár. Az El Pais kommentárja szerint a legmarkánsabb lépés a kubai és nicaraguai külképviseletek felszámolása, de a diplomáciai kapcsolatok megszüntetése érint afrikai, karibi és ázsiai országokat is. A bezárások listáján szerepel még Szenegál, Etiópia, Haiti, Barbados, Algéria, Azerbajdzsán, Ghána, Malajzia és Dél-Afrika. Abelardo de la Espriella kijelentette, hogy „nem tarthatunk fenn egy ilyen költséges struktúrát, amely nem hoz kézzelfogható eredményeket az ország számára”. A kolumbiai sajtó elsősorban az afrikai kivonulás miatt aggódik, mivel az előző kormányok jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tettek ebben a térségben, és most csak Kenyában, Egyiptomban és Marokkóban maradnak delegációk, bár Nigériában új nagykövetséget nyitnak.
A magyar–kolumbiai diplomáciai viszony története 1973-ban kezdődött, amikor a két ország hivatalos kapcsolatot létesített, bár már korábban is működött magyar főkonzulátus Bogotában. Hosszú szünet után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta újra a magyar missziót 2017-ben, majd egy évvel később, 2018-ban nyílt meg a kolumbiai nagykövetség Budapesten. Ez az intézmény zár be tehát, nyolc éves működést követően. A pontos bezárási időpontról egyelőre nincs hivatalos információ, de a döntés egyértelműen a diplomáciai kapcsolatok átrendeződését jelzi.
Miért zárja be nagykövetségét Kolumbia Budapesten?
A budapesti kolumbiai nagykövetség bezárását Abelardo de la Espriella elnök a közpénzek felhasználása során szükséges nagyobb takarékossággal indokolta, hangsúlyozva, hogy Kolumbiának „olyan diplomáciára van szüksége, amely modern, hatékony és a nemzeti érdekeket szolgálja, nem pedig a politikai kegyencgyűjtést és a bürokráciát”. Az elnök szerint a külügyi szolgálat átalakítása egy „optimalizálási folyamat” része, amelynek célja a források hatékonyabb felhasználása. A magyar Külügyminisztérium a történtekkel kapcsolatban arról tájékoztatta lapunkat, hogy előzetesen semmilyen jelzést nem kapott a dél-amerikai államtól, a tárcánál is csak a sajtóból értesültek a lépésről. További kérdéseinkre a Külügyminisztérium nem kívánt válaszolni, azonban úgy tudjuk, hogy egyelőre nem fogalmazódott meg olyan szándék a magyar kormány részéről, hogy tükörintézkedésként megszüntetné a bogotai képviseletét.
Milyen hatással lesz a magyar-kolumbiai viszonyra a bezárás?
Bár Abelardo de la Espriella elnök tisztázta, hogy a döntések nem jelentik a diplomáciai kapcsolatok totális megszakítását, és a dél-amerikai ország a régió más nagykövetségeiről társakkreditációs képviseleti rendszerek révén továbbra is garantálja az állampolgárai védelmét, többek között Magyarországon is, a budapesti nagykövetség bezárása egyértelműen jelentős ütést mér a két ország közötti viszonyra. Egy állandó diplomáciai képviselet hiánya rontja a közvetlen kommunikációt, a kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit, és szimbolikusan is a kapcsolatok leértékelődését jelzi. Különösen fájó ez a lépés annak fényében, hogy a magyar fél, Szijjártó Péter vezetésével, csupán 2017-ben nyitotta újra a bogotai misszióját, jelezve ezzel a dél-amerikai régióval való kapcsolatok élénkítésének szándékát. A mostani kolumbiai döntés azt sugallja, hogy Budapest nem szerepel a dél-amerikai ország diplomáciai prioritásai között, ami a jövőbeni kétoldalú együttműködés szempontjából kihívásokat jelenthet. Ezzel a lépéssel Kolumbia egyértelműen a költséghatékonyságot és a stratégiai átrendeződést helyezi előtérbe, még akkor is, ha ez a gesztus diplomáciai szempontból kevésbé barátságosnak tűnik.
Gyakori kérdések
Ki jelentette be a nagykövetségek bezárását?
Hány országot érint a kolumbiai diplomáciai kivonulás?
Miért zárja be Kolumbia a budapesti nagykövetségét?
Tudott-e a magyar Külügyminisztérium előre a döntésről?
Melyik évben nyitott meg a kolumbiai nagykövetség Budapesten?
Mikor létesült hivatalos diplomáciai kapcsolat Magyarország és Kolumbia között?
Megszakadnak-e teljesen a diplomáciai kapcsolatok a bezárás miatt?
Tervez-e Magyarország hasonló lépést Bogotában?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKülföld
- Megjelenés
- Terjedelem971 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Szegedi Nemzeti Színház
A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.
A Móra Ferenc Múzeum
A múzeum rendszeres gyűjtőmunkája 1888-ban indult, és elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől, amelyet az 1879-es árvízkatasztrófa után adományoztak Szegednek. Régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménye a Dél-Alföld legjelentősebb közgyűjteménye.
A Mars téri piac
Szeged központi piaca eredetileg a mai Széchenyi téren működött, a 19. században azonban a város szélén fekvő Mars tér is piachellyé vált, majd átvette a főszerepet. Ma a régió legnagyobb piaca: a standokon a fűszerpaprika mellett a hajnalban kifogott tiszai hal is megjelenik.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.