GAZDASÁG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az Európai Unió cukortermelése 2026/27-ben 22,2%-kal, 12,90 millió tonnára eshet vissza.
- Ez a mennyiség a cukorkvóták 2017-es kivezetése óta a legalacsonyabb termelési szintet jelenti.
- Az EU cukorimportja várhatóan 1,76 millióról 2,60 millió tonnára növekszik, az export pedig 27%-kal csökken.
- Magyarországon az idei szezonban 58,5 ezer tonna cukor termelésére számítanak, miközben a hazai szükséglet kétharmadát import fedezi.
- A világpiaci cukorárindex októberben 6,7 százalékkal emelkedett, ami előrevetíti az áremelkedést.
A lényeg röviden:
- Az Európai Unió cukortermelése várhatóan több mint 22%-kal, 12,90 millió tonnára esik vissza a 2026/27-es szezonban, ami a 2017-es kvótakivezetés óta a legalacsonyabb szint.
- A termeléscsökkenés jelentős importnövelést (2,60 millió tonnára) és exportcsökkenést (27%) eredményez, ami globális és uniós áremelkedéshez vezet.
- Magyarország, amely belföldi szükségletének kétharmadát importból fedezi, különösen érzékenyen érintheti az európai kínálat szűkülése és az árak emelkedése.
Az Európai Bizottság cukorpiaci áttekintése szerint drámai mértékben eshet vissza az uniós cukortermelés az előttünk álló gazdasági évben. Az előző szezonban mért 16,58 millió tonnáról mindössze 12,90 millió tonnára zsugorodhat a termelt mennyiség, ami 22,2 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés elsősorban a kisebb cukorrépa-vetésterületnek, valamint a nyári hőség és aszály okozta gyengébb hozamoknak tudható be. Az amerikai agrártárca brüsszeli képviseletének értékelése alapján ez a legalacsonyabb termelési szint lehet a cukorkvóták 2017-es kivezetése óta, ami strukturális problémákra is rávilágít az Európai Unió mezőgazdaságában.
A termelés visszaesése közvetlenül befolyásolja az import-export mérleget is. Az uniós mérleg szerint az EU-n kívülről érkező cukorimport jelentősen, 1,76 millióról 2,60 millió tonnára nőhet, ami 840 ezer tonnás többletet jelent. Ezt a növekedést teljes egészében a közvetlen cukorbehozatal adja, amely 910 ezer tonnáról 1,75 millió tonnára emelkedhet. Eközben az Európai Unió kivitele az ellenkező irányba mozdulhat: a feldolgozott termékek cukortartalmát is beszámítva az export 4,19 millióról 3,05 millió tonnára, azaz 27 százalékkal csökkenhet. A közvetlen cukorexport ennél is nagyobb mértékben, 1,64 millióról 600 ezer tonnára eshet vissza. Az uniós felhasználás eközben stabilan 13,29 millió tonna körül alakul, ám a szezon végére várható készletszint 3,06 millió tonnáról 2,22 millió tonnára csökken.
Hogyan érinti a cukorpiaci változás Magyarországot?
Magyarország, jelentős importfüggősége miatt, különösen érzékenyen reagálhat az európai cukorpiac szűkülésére. Az Európai Bizottság előzetes becslése szerint hazánkban 10,9 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, melyből mintegy 58,5 ezer tonna hazai cukortermelés várható az aktuális szezonban. Mivel az egyetlen működő magyar cukorgyár Kaposváron található, és a belföldi szükséglet legalább kétharmadát behozatal fedezi, az európai kínálat szűkülése és az árak emelkedése közvetlenül megdrágíthatja a beszerzéseket a magyar vevők számára.
Mi okozza a globális és uniós áremelkedést?
A globális piacokon már érezhető a drágulás, amely az uniós termeléscsökkenés hatásait is tükrözi. A FAO cukorárindexe októberben egy hónap alatt 6,7 százalékkal emelkedett, jelezve a növekvő feszültséget a világpiacon. Az uniós fehércukor átlagára szeptemberben tonnánként 503 euró volt, ami három euróval magasabb az augusztusinál, ám 26 euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az európai kínálat szűkülése az új szezonra szóló szerződések megkötésekor válhat igazán érezhetővé, amikor a beszerzési árak emelkedése valószínűsíthető.
A helyzet nem csupán a mezőgazdasági termelőket és a nagykereskedőket érinti, hanem a fogyasztókat is. Az Európai Unió önellátási képessége a cukor tekintetében erodálódik, ami hosszú távon is sebezhetővé teszi a piacot a külső sokkokkal szemben. A 2017-es kvótarendszer kivezetése, amelynek célja a piac liberalizálása volt, a klímaváltozás hatásaival – mint a hőség és az aszály – párosulva olyan helyzetet teremtett, ahol a termelés jelentős ingadozásoknak van kitéve. Magyarországon a bolti áraknál az lesz a kulcskérdés, hogy a kereskedők mikor és milyen mértékben hárítják át a megnövekedett beszerzési költségeket a vásárlókra. Ez a forgatókönyv rávilágít az élelmiszer-ellátási láncok komplexitására és a politikai döntések, valamint a környezeti tényezők kölcsönhatására.
Milyen távlati hatásai lehetnek a cukorkvóta kivezetésének?
A cukorkvóták 2017-es kivezetése alapjaiban változtatta meg az európai cukorpiac működését, elméletileg növelve a versenyképességet és a termelést. Azonban a jelenlegi, csökkenő termelési adatok azt sugallják, hogy a liberalizációval járó előnyöket felülírhatják a természeti és éghajlati kihívások. Az Európai Unió fokozódó importfüggősége nemcsak a globális áringadozásoknak teszi ki jobban a régiót, hanem stratégiai sebezhetőséget is jelent élelmiszer-biztonsági szempontból. Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy vajon az aktuális uniós agrárpolitika képes-e hatékonyan kezelni a klímaváltozás hatásait, miközben biztosítja az alapvető élelmiszerek stabil és megfizethető ellátását a tagállamokban. Az élelmiszer-feldolgozó iparágak számára is növekvő bizonytalanságot jelent az alapanyagárak volatilitása, ami hosszú távon az előállított termékek árában is tükröződhet.
Gyakori kérdések
Mennyivel csökken az uniós cukortermelés a következő szezonban?
Miért esett vissza az Európai Unió cukortermelése?
Mióta nem volt ilyen alacsony az uniós cukortermelés?
Mennyivel nőhet az EU cukorimportja a 2026/27-es szezonban?
Hogyan változik az uniós cukorexport?
Mennyi cukorrépát termelnek Magyarországon és mekkora a hazai cukortermelés?
Hol található Magyarország egyetlen működő cukorgyára?
Milyen mértékben fedezi a behozatal Magyarország cukorszükségletét?
Mennyit drágult a cukor a világpiacon októberben?
Mennyi volt az uniós fehércukor átlagára szeptemberben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem925 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Motoros rollerek: 15-ször veszélyesebbek a biciklinél a számok szerint
- Amerikai választás: áttételes hatás a forintra és a hozamokra
- Oscar-díjas rendező kapott magyar állampolgárságot
- Forint: Vegyes mozgás az euró és dollár ellenében csütörtök
- Kolumbia kivonul Budapestről: Bezár a nagykövetség
A Szeged Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Az ország legnagyobb szabadtéri színpada
A Szegedi Szabadtéri Játékok 1931 óta a Dóm téren zajlik, amelynek területét gyakran hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. 1994 óta minden nyáron mobil nézőteret építenek a tér kockakövére, majd a szezon végén elbontják.
A REÖK-palota — a szegedi szecesszió csúcspontja
A Magyar Ede tervezte palota 1906–1907-ben épült Reök Iván vízépítő mérnök megrendelésére, a Magyar Ede téren. Homlokzatát végig szobrászati elemek borítják. Az épület századik születésnapján, 2007-ben nyílt meg benne a Regionális Összművészeti Központ.
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.