HELYI ÉRTÉK
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Csongrád-Csanád vármegye gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, melyet Ópusztaszer és Makó helyszínei is fémjeleznek.
- Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar államalapítás emlékhelye, a Feszty-körkép otthona.
- Makó a makói vöröshagyma hungarikum városa, a Maros jobb partján.
- A makói Hagymatikum Makovecz Imre szerves építészetének egyik legismertebb fürdőépülete.
- Mindkét helyszín egész évben látogatható, kiállításokkal és vendégfogadó épületekkel.
A lényeg röviden:
- Csongrád-Csanád vármegye két kulcsfontosságú történelmi helyszíne, Ópusztaszer és Makó, a magyar múlt különböző korszakait és jelentőségét tükrözi.
- Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás és az első nemzetgyűlés emlékét őrzi, Feszty Árpád körképével, skanzennel és a szeri monostor romjaival.
- Makó a makói vöröshagyma és a Makovecz Imre tervezte Hagymatikum városa, egyben József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc egykori működési helye.
Csongrád-Csanád vármegye történelmi öröksége rendkívül gazdag és sokszínű, melynek két markáns pontja Ópusztaszer és Makó. A két helyszín a magyar múlt eltérő korszakait képviseli: az egyik a honfoglalás és az államalapítás emlékezetét, a másik egy alföldi mezőváros polgárosodását és építészeti megújulását.
Ópusztaszer — az államalapítás emlékhelye
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a vármegye legismertebb történelmi látogatóhelye. A hagyomány szerint itt tartotta a honfoglaló magyarság az első nemzetgyűlést; a park ennek az emlékezetnek a központja. Kiemelt látnivalója Feszty Árpád körképe, amelyet szakaszos, időzített belépéssel lehet megtekinteni, hogy a festmény állapota megőrizhető maradjon.
A körkép mellett a park több önálló egységet foglal magában: szabadtéri néprajzi gyűjteményt (skanzent) korabeli falusi épületekkel és vegyesbolttal, az Árpád-emlékművet, a szeri monostor feltárt romjait, a Csete-jurtákat és gyógynövénykertet. A látogatóközpont tematikus programokkal, tárlatvezetésekkel és családi foglalkozásokkal egészíti ki a kiállításokat.
Makó — a hagyma és a szerves építészet városa
Makó a Maros jobb partján fekszik, és elsősorban a makói vöröshagymáról ismert, amely hungarikumként a magyar élelmiszer-örökség része. A hagymatermesztés évszázadok óta meghatározza a város gazdaságát, kultúráját és önképét.
A város arculatát a huszadik század végétől Makovecz Imre szerves építészete formálta. Legismertebb makói épülete a Hagymatikum fürdő, amelynek legújabb egysége 2012 januárjában nyílt meg; a komplexum wellness-, gyógy- és élményrészleget egyaránt magában foglal. A fürdő formavilága a hagyma motívumát idézi, és mára a város egyik jelképévé vált.
Makó irodalmi öröksége is jelentős: a huszadik század elején József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc egyaránt élt és dolgozott a városban, ami a helyi kulturális élet egyik legtermékenyebb időszakát hozta el.
Miért érdemes együtt megnézni?
A két helyszín Szegedről egyaránt könnyen elérhető, és jól kiegészíti egymást: Ópusztaszer a nemzeti emlékezet és a régészet felől közelít a múlthoz, Makó pedig egy alföldi mezőváros hétköznapjain, gazdaságán és építészetén keresztül. Egy nap alatt mindkettő bejárható, de külön-külön is teljes programot adnak.
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHelyi érték
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem417 szó · ≈2 perc olvasás
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény
A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.
A szegedi téliszalámi
A PICK téliszalámi a hungarikumok gyűjteményének agrár- és élelmiszergazdasági kategóriájában szerepel. Készítése évszázados hagyományra épül, és a szegedi élelmiszeripar egyik nemzetközileg is ismert védjegye.
A Szegedi Nemzeti Színház
A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.