KULTúRA
Szepesvári Petra, a Csongrád-Csanádból származó, ám ma már a fővárosban élő fotóművész nevét elsősorban emberközpontú, érzékeny vizuális projektjeiről ismeri a közönség. Munkái során gyakran a természetesség, az identitás és női sorsok mélyreható ábrázolása kerül előtérbe, különös tekintettel azokra a témákra, amelyek a társadalom perifériájára szorulhatnak vagy épp ellenkezőleg, túlzott idealizáláson esnek át. Legújabb és egyben legismertebb projektje, az „Ahogy vagy! – A létezés nyomai” most Szegedre érkezik, hogy egy hónapon át tegye fel a kérdést: mit jelent ma nőnek lenni ötven felett, és hogyan viszonyulunk a múló időhöz és változó külsőhöz?
A természetes szépség manifesztuma
A kiállítás középpontjában azok a bátor nők állnak, akikben megvan a kellő kíváncsiság önmaguk felé, és bátran felvállalják a külső változást, amely a saját belső világuk hiteles lenyomata. Szepesvári Petra projektje tudatosan a retusálatlan, természetes szépségre fókuszál, elutasítva a mai vizuális kultúrában gyakran uralkodó mesterséges idealizálást. Munkáira erősen hatott Peter Lindbergh legendás portréfotográfiája, aki szintén a valóságot, az arcokon és tekinteteken megjelenő élettörténeteket hangsúlyozta a tökéletesség hajszolása helyett. A művész célja, hogy az arcokon és tekinteteken keresztül mesélje el ezeknek a nőknek a történetét, rávilágítva az öregedés, az önazonosság és női láthatóság komplex kérdéseire.
Az „Ahogy vagy! – A létezés nyomai” című tárlat nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem társadalmi párbeszédre is invitál. Megmutatja, hogy a női szépség túlmutat a fiatalság és hibátlan külső konvencionális értelmezésén, és sokkal inkább az önelfogadásban, a tapasztalatban és belső erőben gyökerezik. A kiállított portrék a létezés nyomait hordozzák – ráncokat, karaktert, bölcsességet –, amelyek mind hozzájárulnak egy emberi arc egyedi, megismételhetetlen történetéhez.
Ismert arcok a lencse előtt
A projekt rangját és üzenetének súlyát emeli, hogy Szepesvári Petra számos ismert magyar nőt is megnyert modellnek. A lencse elé állt többek között Aknai Katalin művészettörténész, egyetemi tanár, Balogh Judit stylist, Batu-Weinber Anita lakberendező, Für Anikó színésznő, Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, Markó Éva táncművész, Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, Pálffy Szilvia divattervező, Pohl Krisztina lakberendező, Raab Márta stílus mediátor és Remete Krisztina díszlet- és jelmeztervező is. Ezek a portrék különösen izgalmasak lehetnek, hiszen az ismert személyiségek esetében a közönség hajlamos egy idealizált képet alkotni, a kiállítás azonban lehetőséget ad arra, hogy a nyilvánosság elé táruló, hiteles arcukkal találkozzunk, ezzel is erősítve a projekt fő üzenetét: a szépség sokféleségét és önazonosság értékét.
Egy utazó kiállítás Szegeden
Az országjáró fotókiállítás, amely Budapesten és más magyar városokban is nagy sikert aratott, most végre Szegedre, a Művészetek és Irodalom Házába érkezik. A megnyitóra május 29-én, pénteken 18 óra 30 perckor kerül sor, ahol Kölcsey-Gyurkó Sára köszönti majd a látogatókat és művészt. A kiállítás ingyenesen látogatható június 30-áig, így bőven van idő arra, hogy minden érdeklődő elmerülhessen Szepesvári Petra érzékeny és elgondolkodtató világában. Ez a tárlat egy kivételes alkalom Szeged lakói és régió számára, hogy közvetlen közelről tapasztalhassák meg a női létezés mélységeit és időtlen szépség erejét, amelyet a fotóművész oly mesterien ragad meg.
Szepesvári Petra munkássága egyfajta tükröt tart elénk, amelyben nem csak az ötven feletti nők, hanem minden korosztály rátalálhat saját kérdéseire az önazonosság, az öregedés és társadalmi elvárások útvesztőjében. A kiállítás nem csupán képeket mutat be, hanem történeteket mesél, érzelmeket ébreszt, és gondolkodásra késztet. Érdemes kihasználni a lehetőséget, és ellátogatni a Szegedi Művészetek és Irodalom Házába, hogy személyesen is átélhessük ennek a különleges projektnek az erejét.
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem525 szó · ≈3 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Tisza-part: 5 útvonal a hétvégi feltöltődéshez Szegeden
Esős napok Szegeden: Hová vidd a gyereket, ha szakad az ég?
Szeged legjobb munkahelyei 2026-ban: Stabilitás és innováció
Szegedi pollenriadó: Korábban érkezett az allergiás szezon
Szegedi iskolaválasztás 2026: Új tanterv, új kérdések szülőknek
A Szeged Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 14 cikk jelent meg.
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
A Reök-kerámia otthona
A Reök Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Szegeden alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Reök Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Szegeden született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.
Móra Ferenc Szegeden
Móra Ferenc Kosztka Tivadar monumentális festményeinek jelentős része a szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható — a magyar festészet egyik legkülönösebb életműve.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a szegedi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.