2026. augusztus 26. szerda | Szeged
23°C EUR396,45 USD370,11 KÖZPONTI HIRDETÉSEK
Történelmi vár erőd HELYI éRTéK
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Csongrád-Csanád vármegye gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, melyet Ópusztaszer és Makó helyszínei is fémjeleznek.
  • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar államalapítás emlékhelye, a Feszty-körkép otthona.
  • Makó a makói vöröshagyma hungarikum városa, a Maros jobb partján.
  • A makói Hagymatikum Makovecz Imre szerves építészetének egyik legismertebb fürdőépülete.
  • Mindkét helyszín egész évben látogatható, kiállításokkal és vendégfogadó épületekkel.
A lényeg röviden:

  • Csongrád-Csanád vármegye két kulcsfontosságú történelmi helyszíne, Ópusztaszer és Makó, a magyar múlt különböző korszakait és jelentőségét tükrözi.
  • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás és az első nemzetgyűlés emlékét őrzi, Feszty Árpád körképével, skanzennel és a szeri monostor romjaival.
  • Makó a makói vöröshagyma és a Makovecz Imre tervezte Hagymatikum városa, egyben József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc egykori működési helye.

Csongrád-Csanád vármegye történelmi öröksége rendkívül gazdag és sokszínű, melynek két markáns pontja Ópusztaszer és Makó. A két helyszín a magyar múlt eltérő korszakait képviseli: az egyik a honfoglalás és az államalapítás emlékezetét, a másik egy alföldi mezőváros polgárosodását és építészeti megújulását.

Ópusztaszer — az államalapítás emlékhelye

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a vármegye legismertebb történelmi látogatóhelye. A hagyomány szerint itt tartotta a honfoglaló magyarság az első nemzetgyűlést; a park ennek az emlékezetnek a központja. Kiemelt látnivalója Feszty Árpád körképe, amelyet szakaszos, időzített belépéssel lehet megtekinteni, hogy a festmény állapota megőrizhető maradjon.

A körkép mellett a park több önálló egységet foglal magában: szabadtéri néprajzi gyűjteményt (skanzent) korabeli falusi épületekkel és vegyesbolttal, az Árpád-emlékművet, a szeri monostor feltárt romjait, a Csete-jurtákat és gyógynövénykertet. A látogatóközpont tematikus programokkal, tárlatvezetésekkel és családi foglalkozásokkal egészíti ki a kiállításokat.

Makó — a hagyma és a szerves építészet városa

Makó a Maros jobb partján fekszik, és elsősorban a makói vöröshagymáról ismert, amely hungarikumként a magyar élelmiszer-örökség része. A hagymatermesztés évszázadok óta meghatározza a város gazdaságát, kultúráját és önképét.

A város arculatát a huszadik század végétől Makovecz Imre szerves építészete formálta. Legismertebb makói épülete a Hagymatikum fürdő, amelynek legújabb egysége 2012 januárjában nyílt meg; a komplexum wellness-, gyógy- és élményrészleget egyaránt magában foglal. A fürdő formavilága a hagyma motívumát idézi, és mára a város egyik jelképévé vált.

Makó irodalmi öröksége is jelentős: a huszadik század elején József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc egyaránt élt és dolgozott a városban, ami a helyi kulturális élet egyik legtermékenyebb időszakát hozta el.

Miért érdemes együtt megnézni?

A két helyszín Szegedről egyaránt könnyen elérhető, és jól kiegészíti egymást: Ópusztaszer a nemzeti emlékezet és a régészet felől közelít a múlthoz, Makó pedig egy alföldi mezőváros hétköznapjain, gazdaságán és építészetén keresztül. Egy nap alatt mindkettő bejárható, de külön-külön is teljes programot adnak.

2,9 (126 értékelés)
Tisza-parti hűséges olvasó portréjaTarjáni olvasó — a(z) Helyi érték rovat elkötelezett látogatójaÚjszegedi visszatérő olvasó portréjaSzegedi olvasó — a(z) Helyi érték rovat rendszeres látogatójaCsongrád-Csanád vármegyei olvasó — a(z) Helyi érték rovat elkötelezett látogatója
4 584 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Szeged Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatHelyi érték
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem417 szó · ≈2 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
Csongrád-CsanádSzeged

Korábbi cikkeink a(z) Helyi érték rovatból

  1. Szegedi főtér: Építészeti örökség és pezsgő közéletSzegedi főtér: Építészeti örökség és pezsgő közélet
  2. Városi busz utcánSzeged a fenntartható mobilitás útján: busz, bicikli, séta
  3. Tó kajak csónak vízFehér-tó: Tisza-parti gyöngyszem, aktív kikapcsolódás három évszakban
  4. Mozi terem vetítésSzegedi mozi: Két világ találkozása a vásznon
  5. Szeged 2026-ig: Gasztronómia, kultúra és Tisza-part a fókuszbanSzeged 2026-ig: Gasztronómia, kultúra és Tisza-part a fókuszban
HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

2,9 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Szegedről — időtálló alapok

HUNGARIKUM

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény 2015. február 6-án került a hungarikumok közé; a „Szegedi fűszerpaprika-őrlemény”, illetve „Szegedi paprika” megnevezést 2010-ben jegyezték be az Európai Unió eredetvédett termékei közé. Kizárólag a szegedi termőtájon termesztett paprikából készülhet.

HUNGARIKUM

A szegedi téliszalámi

A PICK téliszalámi a hungarikumok gyűjteményének agrár- és élelmiszergazdasági kategóriájában szerepel. Készítése évszázados hagyományra épül, és a szegedi élelmiszeripar egyik nemzetközileg is ismert védjegye.

SZÍNHÁZ

A Szegedi Nemzeti Színház

A bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban épült házat 1883. október 14-én maga Ferenc József nyitotta meg. A megnyitás után másfél évvel leégett, a városvezetés azonban gyorsan gondoskodott a helyreállításáról. Próza, opera és balett egy intézményben.

Rovatok