GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint a Brexit nem hozta el a várt ébresztőt Európának.
- Az euró hasznos, de „érzéstelenítőként” is hathat, elhalasztva a szükséges reformokat.
- A mesterséges intelligencia (AI) jelentős növekedési potenciált rejt, főként az ötletgyártás automatizálásával.
- Európának sürgősen fel kell zárkóznia technológiailag, szemben az USA-val és Kínával.
- A verseny fenntartása kritikus az AI-szektorban a nagy techcégek dominanciájával szemben.
A lényeg röviden:
- Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint Európa technológiai lemaradásban van az USA-val és Kínával szemben, a Brexit nem hozott érdemi változást.
- Az AI jelentős növekedési potenciált rejt, különösen az ötletgyártás területén, de a verseny fenntartása kritikus a nagy techcégek monopóliumával szemben.
- Az euró stabilitást ad, de elodázhatja a tagállamok szükséges költségvetési és strukturális reformjait, Európának innovációbarát iparpolitikát kell kialakítania.
Aghion, aki a „teremtő rombolás” elméletének egyik vezető alakja, egy interjúban Simon Johnson kérdéseire válaszolva elemezte a kontinens előtt álló kihívásokat. Véleménye szerint a Brexit, bár az Egyesült Királyságban sokan felismerték, hogy a gazdasági költségei sokkal magasabbak, mint amit elhitettek velük, nem vált igazi ébresztővé az Európai Unió számára. Az igazi impulzus később érkezett Vlagyimir Putyintól, Donald Trumptól, és főként az USA-val és Kínával szemben mutatkozó növekvő technológiai lemaradásból.
A közgazdász rámutatott, hogy az Egyesült Királyság egyik panasza az EU-ban tapasztalható túlzott bürokrácia volt, amiben szerinte „van némi igazság”. Ahogy gyakran mondják, Európa „szabályozási óriás és költségvetési törpe” – ez a kritika Hayek azon nézetét visszhangozza, miszerint a tagállamok politikai mozgásterét a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Aghion reménykedett, hogy a Brexit felrázza az EU-t, de végül a Draghi-jelentés lett az, amelynek üzenete, hogy Európának technológiai téren fel kell zárkóznia.
Az euró kettős hatása és AI gazdasági potenciálja
Az euróval kapcsolatban Aghion pozitívan nyilatkozott, „jó dolognak” nevezve azt. Kiemelte, hogy a Covid-járvány alatt az eurózóna képes volt közösen hitelt felvenni, ami nagyon hasznos lépés volt. Szerinte az erős valuta és innováció kombinációja ad erőt és befolyást egy gazdaságnak, mint például az USA esetében. Európának ugyan erős valutája van, de az innováció terén elmarad. Felhozta példaként, hogy amikor az Egyesült Királyság nemrégiben „súlyos költségvetési és pénzügyi válság szélén állt”, Európában az euró védelmet nyújt az ilyen sokkoktól. Ugyanakkor az euró egyfajta „érzéstelenítőként” is hathat, ösztönözve olyan országokat, mint Franciaország, hogy halasszák el a szükséges költségvetési kiigazításokat és strukturális reformokat, mert az Európai Központi Bank támogatására számíthatnak.
A mesterséges intelligencia gazdasági hatásaival kapcsolatban Aghion optimistább, mint kollégája, Daron Acemoglu. Míg Acemoglu 2025-ben megjelent tanulmányában meglehetősen pesszimistán ítélte meg az AI termelékenységnövekedésre gyakorolt hatásait, Aghion szerint az AI jelentős növekedési potenciállal bír, mert nemcsak a termékek és szolgáltatások előállításához kapcsolódó feladatokat automatizálja, hanem az ötletek előállítását is. Ez utóbbi teszi lehetővé a régi ötletek újrakombinálását és új koncepciók kidolgozását sokkal könnyebben. Simon Bunellel írt közös tanulmányukban, amely ugyanazt a módszertant követte, mint Acemogluék, 0,7 százalékpontos többletet becsültek az éves teljes tényezőtermelékenység növekedésében, szemben Acemoglu 0,07 százalékpontos becslésével. Aghionék jelenleg Párizsban tanulmányozzák az AI hatását az ötletek előállítására, és úgy vélik, ez önmagában legalább 0,2 százalékponttal növelheti az éves növekedést.
A verseny és iparpolitika szerepe
Azonban Aghion optimizmusa csökken, amikor a meglévő intézmények, különösen a versenypolitika alkalmazkodási képességére terelődik a szó. Aggódik, hogy ha nem sikerül fenntartani a megfelelő versenyt, megismétlődhet az IT-forradalom idején tapasztalt jelenség, amikor a Google, a Microsoft és Amazon fémjelezte „szupersztár cégek” megjelenése végül visszafogta az új szereplők piacra lépését. Úgy véli, az EU ebben a tekintetben „nagyon hasznos szerepet játszhat”. Az EU előnye, hogy nem egyetlen kormány irányítása alatt áll, de versenypolitikájának „innovációorientáltabbá kell válnia”, figyelembe véve az iparpolitika szükségességét olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelmi ipar, az AI, a biotechnológia és energetikai átállás. Ez magában foglalja az adatmegosztás előmozdítását, a digitális piacokról szóló uniós jogszabály kiterjesztését az AI értékláncára, és uniós AI-jogszabály egyes részeinek felülvizsgálatát, hogy ne akadályozza az új cégek piacra lépését. Emellett az AI-infrastruktúra kiépítése is elengedhetetlen, mivel Európában, bár hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre, nincs elegendő számítási kapacitás az elemzésükhöz. Itt egészítheti ki egymást a versenypolitika és DARPA-típusú iparpolitika, elősegítve a versenyt és új „unikornisok” megjelenését.
Elemzés: A teremtő rombolás és Európa esélyei
Philippe Aghion elemzése rávilágít Európa kritikus helyzetére egy gyorsan változó globális gazdaságban. A kontinens nem csupán a technológiai lemaradással küzd, hanem azzal a belső feszültséggel is, amely a szabályozási alaposság és innovációs rugalmasság közötti egyensúlyozásból fakad. Az „szabályozási óriás és költségvetési törpe” képe pontosan tükrözi azt az akadályt, amely gátolja a teremtő rombolás folyamatát, ami pedig elengedhetetlen lenne a gazdasági növekedéshez és globális versenyképességhez. Különösen aggasztó az AI területén megmutatkozó lassúság, hiszen Aghion szerint ez a technológia nem csupán automatizál, hanem az ötletgyártást is forradalmasítja, ami hosszú távú növekedési motorrá válhat. Az euró stabilitása paradox módon elfedheti a strukturális problémákat, elodázva a fájdalmas, de szükséges reformokat. Európának sürgősen egyensúlyt kell találnia a szigorú szabályozás és innovációbarát iparpolitika között, különösen az adatmegosztás és számítási kapacitások fejlesztése terén. Kína példája, ahol az iparpolitika és verseny bizonyos mértékű összeegyeztetése sikerült, éles kontrasztot mutat, és felveti a kérdést, hogy Európa képes lesz-e időben adaptálódni, mielőtt végleg elveszíti vezető pozícióját a globális technológiai versenyben.
Gyakori kérdések
Mi Philippe Aghion véleménye a Brexitről és annak hatásairól?
Hogyan értékeli Aghion a mesterséges intelligencia gazdasági potenciálját?
Milyen szerepet szán Aghion az Európai Uniónak a technológiai felzárkózásban?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Szeged Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem1 012 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
- Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
- Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
- Súlyos veszély a népszerű kirándulóhelyeken: lezárások jönnek a kőrisvész miatt
- Villámgyors fizetés a Revoluton: Itt a qvik, ami felrázhatja a hazai bankpiacot
A Szeged Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szögből
Új vám díj jön Temu és Shein rendelésekre júliustól: Így
Júliustól új 3 eurós vám díj érkezik a Temu és Shein rendelésekre kategóriánként, ami átalakíthatja …
Albérletpiac: Visszafogott drágulás, szűkülő kínálat – Mi vár
Júniusban 2020 óta nem látott, mindössze 0,9%-os áremelkedés volt az albérletpiacon. Eközben a kínál…
Rendezvénypiac: Az AI és aggregátorok átírják az ügyfélszerzést
A magyar rendezvénypiac online ügyfélszerzése alapjaiban változik: az AI és a dráguló hirdetések mia…
Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
A Revolut csendben integrálta a qvik azonnali fizetési módot Magyarországon. Díjmentes, villámgyors …
Balogh Petya: Új korszak előtt állnak a magyar vállalkozások
Balogh Petya szerint a magyar cégek új növekedési korszak előtt állnak, de a sikerhez bátorságra, ta…
BUX májusi lendülete: OTP és MOL húzta a piacot
A BUX index májusban stabilizálódott, köszönhetően az OTP és a MOL kiemelkedő teljesítményének. A sz…
Jó tudni Szegedről — időtálló alapok
Az 1879-es nagyárvíz és a körutas város
A Tisza 1879. március 12-én hajnalban törte át a töltést; a mintegy 75 ezres városból alig néhány ház maradt épen. Az újjáépítést Lechner Lajos tervezte — a mai körutas-sugárutas szerkezet ekkor született, és a támogató fővárosok nevét ma is őrzik a körutak: Londoni, Brüsszeli, Párizsi.
A Szegedi Tudományegyetem gyökerei
Az SZTE jogelődje az a kolozsvári jezsuita kollégium, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem 1581. május 12-i alapítólevele hívott életre; az egyetem szenátusa 2007-ben mondta ki hivatalosan ezt a jogfolytonosságot. Az intézmény 1921-ben költözött Szegedre.
Az ország legnagyobb szabadtéri színpada
A Szegedi Szabadtéri Játékok 1931 óta a Dóm téren zajlik, amelynek területét gyakran hasonlítják a velencei Szent Márk térhez. 1994 óta minden nyáron mobil nézőteret építenek a tér kockakövére, majd a szezon végén elbontják.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Szeged Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a szegedi és Csongrád-Csanád vármegyei szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Szegedről és Szegednek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.